Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ ges tagját. Irodalmi szempontból e kezdettől a jövűre nézve csak jót várhatunk. Az érdeklődés pedig, mely zsúfolásig megtöltötte a Vörösmarty Kör termeit, oly iránytű, mely rámutat arra a tényre, mennyire lehetséges itt pezsdülő irodalmi centrumot alakítani. Ennek előfeltétele pedig magától adódik a Vörösmarty Körben, melynek elsőrendű hivatása — éppen a nagy költő iránti kegyeletből — az irodalom pártolása és irányítása volna. Az est keretében Mátrai Rudolf tanker, fő;

izgató megnyitó szavai után ott szerepeltek B, >nzky Gabriella finom tónusú verseivel, Nyéki .gy Árpád három pathetikus hangú költemény.yel, György Oszkár modern hangú filozófiai ver "eivel, Szabó Klári üde és Vlaszaty Béla lendületes, friss zenei kompozícióival, vitéz Szarka Géza îles megfigyelésü és erős emberábrázolású novelláival, Pálfy István fiatalon szárnyaló, de őstehetséget sejtető verseivel, Rodt Jenőné pedig oly gazdag skálájú szavaló művésznőnek mutatkozott, hogy méltán a legelsőrangú előadó művészek között foglalja el helyét. A szép est szervezéséért dr. Képes János, Árvái János és dr, Szarka Géza urakat illeti az elismerés. (V, ő. Fejérmegyei Napló XXXVIII. évf., Székesfehérvári Napló IV. évf. 32, szám 1931. február 10.) A székesfehérvári izr. vallásközség kul.rbizottsága is sikerült irodalmi estet rendezett tebr. 8-án a Kereskelmi Csarnokban. Az estélyen dr. Láncos Andorné kitűnő előadótehetségről tett tett tanúságot, amikor Kiss József, Lesznai és Ignotus verseket szavalt, György Oszkárné, Láncos Gizi zongorakíséretével finom, üde hanganyaggal énekelt Kiss József is Ady-dalokat, míg György Oszkár „Zsidó költőkről a magyar irodalomban" cimen tartott előadást. (V. ö. Székesfehérvári Friss Újság. XXXIII. évf. 32. sz. 1931. február 10.) Nagy Mozart-hangverseny. A Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete febr. 12.-én, Mozart születésének 175-ik évfordulóján nagyon sikerült filharmóniai hangversenyt rendezett. „Az est műsora — az egyik recenzió szavai szerint — Mozart varázskertjének bűbájos immortelláiból font koszorú" volt, melyen közreműködött városunk honvédzenekara is Schwartzkopf Artúr honvéd főkarnagy vezetésével. Figaró lakodalmának nyitánya után Mozart A-dur zongoraversenyét szólaltatta meg művészi stílusérzékkel Láncos Gizi, dr. Lőwy Károly kormányfőtanácsos leánya, Majd Pataky Lili hegedűművésznő játszotta lehelletszerű finomsággal Mozart D-dur hegedűversenyét. Végül a zenekar interpretálta a hatalmas C-dur „Jupiter" szinfóniát, Mozart legmonumentálisabb műveinek egyikét. (V. ö. Székesfehérvári Napló IV. évf. 36., Fejérmegyei Napló XXXVIII. évf. 36., Székesfehérvári Friss Újság XXXIII. évf. 36, 1931. február 14. — R. E. (Radó Erzsébet): Emlékezés Mozartról. Szív. Napló IV. évf. 33, 1931. febr. 11.) D. Á. MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ Az ígarí avar lelet. Múzeumunk népvándorláskori gyűjteményének legértékesebb része az az igari avar sirlelet, nely 1928-ban került hozzánk. Megmentésének örténete a kővetkező. 1928. március 29-én Kékes Albin, igari jegyző telefonált a székesfehér-" irí múzeumnak, hogy a község területén földmunkálatok közben ember- és lócsontokkal együtt különféle aranydíszeket, kardot és vastárgyakat találtak. Másnap kiutazva, a kardot és egyes vastárgyakat a községházán találtuk, az aranytárgyak pedig a cecei csendőrséghez kerültek. A lelőhely tulajdonosa ugvanis a neki segédkező cigánynak nem akart az aranyakból juttatni és ezért feljelentette. Szerencse, hogy igy történt, mert különben a lelet kereskedők kezébe kerülve, veszendőbe mehetett volna. A feljelentés folytán azonban a hatóság tette rá a kezét. A tulajdonosnál még együttlevő tárgyak a községházára kerültek, a széthordott aranydíszeket pedig a csendőrség gyűjtötte össze. Miután a leleteket, mint Fejérmegye letétjét, ^múzeumunk számára átvettük^ felkerestük a lelőhelyet, hogy kikutassuk a lelőkörülményeket. A leletet a Vám-szőlőhegyen Császár György udvartelkén ásták ki, Az udvar végén emelkedő lejtőt hordták le és eközben akadtak rá 4 m. mélyen, homokos talajban, a lóés embercsontok között fekvő leletekre. A találó szerint az arany- és bronztárgyak a hastájon feküdtek, az agyagbögre a lábnál, a kard baloldalon, a fémpohár a jobb kézfejnél, a vaspántok a test körül. A pántok közül sok aranyfüstszerű pikkelyes töredék került elő, egyik felük aranysárga, a másik fehéres. A lelőhely környékét is átkutattuk, munkánk azonban nem járt eredménnyel. A lelet a III. sz. teremben látható. Részei a következők; 1. egyélű és görbe vasszablya aranylemezzel borított keresztvassal, 2. vassarló, 3. kis ezüstpohár, 4. agyagbögre, 5. egy pár tarsolyszegély ezüstlemezből, a végükön aranyfoglalat (30—31), 6. arany fülbevalópár (18—19), 7. két rovátkolt aranykarika, az egyiken kapcsoló (20), 8. két füles szijpánt aranyozott bronzból (24—25), 9. három lemeztöredék ezüstből egy-egy szeggel :1