125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Stiborici I. Stibor erdélyi vajda síremlékének töredéke Lelőhely: Eredetileg a Királyi Bazilikában helyezték el a síremléket, a későbbiekben egyes szétszóródott töredékeit a városfalba beépítve látták (Pápai )ános XVIII. század végén készített rajza). 1923-ban az egykori Budai kapu közelében, az úttest alatti várfalszakaszból került elő a rajzon is ábrázolt páncélos törzstöredék nagyobb része, míg a fejet ábrázoló töredéket az 1970-es évek elején ugyanezen a területen folytatott közműfektetés során találták meg hét darabban. Kor: 1430 körül Méretek: I. H:6

1,5 cm; Sz:67,5 cm; V: 14,5 cm (a keretnél) ill. I 9 cm (a fejnél). 2. H:73 cm; Sz:8

1 cm; V: 14,5 cm (a keretnél) ill. kb. 29 cm (a törzsnél); betűméret: 6,5/7,5 cm Leltári szám: I. a fejet ábrázoló saroktöredék jelenleg Körösi Jenő (Székesfehérvár) magángyűjteményében. 2. a páncélos törzstöredék: SzIKM 5863. Irodalom: Dercsényi D.: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp., I 943.; Engel P.- Lővei P. - Varga L: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica, 1983/1. 21-48.; Engel P. - Lővei P. - Varga L.: Grabplatten von ungarischen Magnaten aus dem Zeitalter der Anjou-Könige und Sigismunds von Luxemburg. Acta Históriáé Artium, XXX. (1984) 33-64.; Lővei P.: Síremlékszobrászat. In: Művészet Zsigmond király korában. I 387-1437. II. (katalógus) (Szerk.: Веке L., Marosi E., Wehli T.) Bp., 1987. 277-304.; Lővei P. - Engel P.: Síremlékek. In: Magyarországi művészet I 300-1470 körül. I. kötet (Szerk.: Marosi E.) Bp., 1987. 587-593. A vörösmárványból faragott síremlékből csupán néhány töredék maradt ránk. A szarkofág fedőlapjának rézsűs felületű keretén mélyített hátterű sávból kiemelkedő, gótikus minuszkulás, kívülről olvasható körirat látható: + deus miseratur § a(n)/me§ h... /... § e/§ olym § фу)lÁqá)e.../.../... (Quarto] decimo anno. A rézsűvel mélyülő mezőben domborművű, bajuszos, hajadonfőtt ábrázolt páncélos férfialakot faragtak ki. A fej bal oldalán hasított címerpajzs látható, mezőiben egy-egy egymástól elforduló félhold körvonalával. A vésett, geometrikus kőfaragójellel is ellátott pajzson a Stibor-címer elemei ismerhetők fel, a címerfőben az analógiák alapján eredetileg helyet kapó kereszt helye kitört. A felső keret mentén megfigyelhető karéjos-indás ornamentika minden bizonnyal a fej jobb oldalára feltételezhető sisak takarójának foszlányaival azonosítható. A másik töredék a páncélos vitéz törzsének alsó részét ábrázolja. A páncélderék alól kilátszik sodronyingének alja. Derekán négyzetes, rozettás véretekkel díszített pártaövet visel, kardja jobb oldalán függ. Kesztyűs jobb kezében a kerettel párhuzamosan elhelyezett (lándzsa)nyél. A sírkő további részleteit a vele szoros stiláris rokonságban álló, minden bizonnyal egyazon mester alkotásának tekinthető ifjabb Stiborici Stibor (f 1434) síremléke alapján képzelhetjük el. A székesfehérvári töredék Zsigmond kedvelt híve, a királyi bazilikába temetkező lengyel származású Stiborici I. Stibor erdélyi vajda (fi 414) síremlékének részlete, mely jóval halála után, 1430 körül készülhetett fia megrendelésére. (Ku. M.) 96