125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Román kori mellkereszt Menyődről Lelőhely: Cece - Menyődpuszta. A templomrom mellett Balogh Gyula találta és ajándékozta a múzeumnak, 1933-ban. Afar: XI. század közepe - második fele Méret: 5 x 4 cm Leltári szám: ЪтЮА 8834. Irodalom: SzSzle, 3. 1933. 41., 4., 1935. 106.; B. Oberschall M.: Byzantinische Pektoralkreuze aus Ungarischen Funden. Wandlungen Chrislicher Kunst im Mittelalter. Baden-Baden, 1953. fig. 75. f.; Kiss A.: Baranya megye X-XI. századi sírleletei. Bp., I 983. I 73., 206. Öntött bronz mellkereszt, szárai a végek felé kiszélesedők, keskeny szalag peremezéssel. A hosszanti szár felső végén akasztóhurok töredéke, hátlapja sima. Az előlapon Krisztus elnagyolt, plasztikus korpusza. Kopott. A menyődi kereszt bizánci előképekre visszavezethető román kori, mai ismereteink szerint elsősorban a Kárpát-medencére jellemző típus. Elterjedése főként a Duna mentére jellemző. Korára nézve jelzés értékű, hogy párhuzamai főként még a X. században nyitott, ún. „soros", eredetileg pogány köznépi temetők kései részeiben tűnnek fel: a Szent Istvántól (997-1038) Könyves Kálmánig (1095-1 1 16) terjedő időszak tárgyi lenyomataként. Tökéletesen tükrözik a kor átmenetiségét, miként Szent István törvényeinek vagy a Gellért-legenda azon részletei is, melyekből kiderül, hogy kezdetben minden tizedik falu rendelkezett csak templommal, így első püspökeink a régi, pogány temetőket voltak kénytelenek beszentelni, a keresztény lakosság számára is használhatóvá tenni, majdan megépülő egyház reményében. Példányunk templomrom melletti előkerülése esetleg felvetheti, hogy egy viszonylag korán, Szent László (1077-1095) vagy Könyves Kálmán korát megelőzően épült egyházról is szó lehet Menyődpuszta esetében. (H. G.) 80