125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Csüngődísz Lelőhely: Dunaújváros, Radiátorgyár. B. Vágó Eszter leletmentése, 1968. Kor: IX-X. század. Méret: H:5 cm; Sz: 1,9 cm Leltári szám: IM 69.

1.6. Irodalom: Bóna I.: Honfoglaláskori magyar sír Dunaújvárosban. ArchÉrt, 98. 197

1. 170175. Bronzból öntött, aranyozott csüngődísz. A tárgy végei erősen kopottak, az aranyozás is csak a mélyedésekben maradt meg. Bordázott négyszögletes tagját négy spirális tagolja. Ovális tagját kettős bordák osztják kereszt alakban négy részre, mindegyik negyedet egy-egy spirális dísz tölti ki. Három, felerősítésre szolgáló füle közül az egyik törött. A tárgy eredeti rendeltetése szerint szíjfüggesztő volt. Viaszveszejtéses eljárással öntötték: a viaszból megformázott mintát agyagmasszával borították, majd kiégették. Az öntőnyíláson kifolyt viasz helyére öntötték a bronzot, kihűlés után a kerámia formát letörték a tárgyról. A felületre megfelelő előkészítés után aranyamalgámot vittek föl, amelyből hevítés hatására a higany elpárolgott, az arany pedig a felületen megtapadt. A tárgy formája és díszítése alapján a Karoling Birodalomban készült a IX-X. században. A magányos kislánysír, amelyből előkerült, egyike azon kevés Fejér megyei sírnak, amelyek a honfoglaló magyarság előkelőihez köthetők. A tárgy talán egy kalandozóhadjárat során került magyar kézre, tuladonosa nyakba akasztva hordta. A temetkezésre a X. század első felében kerülhetett sor. (K. T.) 72