125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Sucellus szobrocska Gorsiumból Lelőhely: Jzc - Gorsium. Cserményi Vajk ásatása, 1986. Kor.Ys. u. II. század Méret: M:I0,7 cm Leltári szám: Sz\KM 86.76.4. Irodalom: Forschungen in Gorsium in den Jahren 1985/86. AlbaR, XXIV. 1990. I 15. XVII. t., 128. Gorsiumban, a városközpontot övező nyugati városfal mellett feltárt épületek egyikében került elő az I 986-os ásatási évad egyik legérdekesebb lelete, a Sucellust ábrázoló, római kori bronz kisplasztika. A Gorsiumban korábban előkerült római bronzok között elsősorban nem művészeti értéke miatt jelentős ez a szobor. Vallástörténeti értéke annál nagyobb, mivel olyan kultikus területet reprezentál, ami a Duna-vidék provinciáiban ritkának tekinthető. A bemutatott szobrocskán kívül eddig egyetlen, Intercisában, a múlt század végén előkerült Sucellus-ábrázolást ismerünk Pannoniából. Sucellus volt az a rejtélyes „Dispater", akiről már Julius Caesar is tudósít, akit a kelták egyik főistenüknek tartottak. A Sucellus-ábrázolásokon az isten testét térdig érő ujjas ruha fedi, öltözékét bokáig érő szúk nadrág és cipő egészíti ki. Jobb kezében edényt, felemelt baljában pörölyt tart. A nyugati provinciákban a kelta Sucellus alakja, aki a halál, de a termékenység istene is volt, Silvanus kultuszában élt tovább. Pannoniában Sucellus termékenységgel kapcsolatos jegyeit őrizte meg Silvanus, míg Sucellus alvilági funkcióját - e^y aQuincumi Pluto-Proserpina reliefen látható attribútumok tanúsága szerint - a római alvilági isten alakja vette át. Az ábrázolásokban nem egy kelta istenség rejtőzik, hanem a hódítók és a meghódítottak elképzelései összegződtek. Pannónia tartomány területén Sucellus ritka előfordulása azt a feltételezést sugallja, hogy a provincia megszervezése után, később nyugatról betelepülők hozták magukkal a kultusz ismeretét Pannoniába. (Cs. V.) 40