125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Védő fegyverzet a nadapi kincsből Lelőhely: Nadap - Jánoshegy. A nadapi kincs 628 darabból álló, ún. depot-lelet, egy ko­vácsműhely anyaga. Véletlenül talált, beszolgáltatott lelet. Gyűjtés és helymeghatározó hitelesítő ásatás: F. Petres Éva - Makkay János, I 970. Konkéső bronzkor, urnamezős kultúra régibb szakasza, Kr. e. XII. sz. vége - XI. sz. eleje. Leltári szám: SzIKM, sisak: 70.1.1.; lábvért-pár: 70.1.2.1-2.; páncéltöredék: 70.1.17.; pajzstöredék: 70. 1.4 1.; csuklóvédők: 70. 1. 104­105. Irodalom: É. F. Petres: Neue Angaben über die Verbreitung der spätbronzezeitlichen Schutzwaffen. Savaria, 16. 1982. 57-80.; K. Jankovits: La riconstruzione di due nuovi schinieri del tipo a lacci dall' Ungheria. AArchHung, XUX. 1997. 1-21., Figs. 2-3. Sisak. Bronzlemezből készült, kónikus formájú sisak, tetején orsó alakú gombbal. Szélén körben lyuksor a bőr- vagy vászonbélés rögzítésére, illetve az esetleges oldal- vagy nyakvédő lemezek felerősítésére. (M: 18,5 cm; Atm.:2 I cm ) A sisak, a lelet többi tárgyához hasonlóan összehajtott, töredékes állapotban került elő, újra feldolgozásra szánt raktározott anyagként. Jelenleg eredeti formájában helyreállítva, oldala egy helyen kiegészített. Lábvért-pár. Ovális alakú, hajlított bronzlemezek. Felerősítésükre a szélükön dróthuzal és lyukak szolgáltak. Díszítésük négy, szimmetrikusan elhelyezett, trébelt pontokból álló kerékmotívum. (M: jobb: 28 cm, bal: 9,6 cm; Sz: jobb: 13 cm, bal: 9,6 cm) Páncél töredéke. Enyhén hajló, vastag bronzlemez darab a páncél alsó, derékvonalat kö­vető részéből. A felhajlított szélben dróthuzal erősítés Pajzstöredék. Kerek pajzs kisebb peremrésze. Vastag bronzlemez, szélén drót erősítés­sel, kétsoros, trébelt technikájú, nagyobb pontdísszel.(Átm.: 13,3 x 7,8 cm) Csuklóvédő lemezek, vékonyabb bronzlemezből hajlítva. Két, kissé eltérő darab, végü­kön egyiken 2-2, a szélesebb darabon 3-3 lyuk a bélés, illetve az összekapcsolás, kötés szá­mára. Mindkettőn teljes hosszában 7-7 vékony, vízszintes bordadíszítés. (H: 19,5 cm, 19,2 cm; Sz:5 cm, 5,4 cm) A sisak az európai formák közé tartozik. A viszonylag nem nagyszámú kónikus formájú sisa­kokat meglehetősen hosszú ideig, a Kr. e. XII-X. század között használták. Legrégibb változata Krétán került elő, ez lehetett a közép-európai sisakok előképe. Az első lábvértek bőrből készül­hettek, a görög vázaképek ábrázolásai, olykor a későbbi fém példányok díszítése is őrzi ezt. A nadapi leletben - a teljes lábvért-páron kívül - még két, különböző párokhoz tartozó töredék is van, ezek geometrikus, poncolt vonalakkal díszítettek. A páncél használata szintén déli, görög eredetű. A legkorábbi példányok ugyancsak bőrből voltak, majd fémkorongokkal erősített, ún. kompozit, összetett páncélok készültek. A rövid, két részből álló lemezpáncélok, mint a nadapi töredék, a Kr. e. XII. századtól kezdődően a Kárpát-medencei műhelyekben is készültek, pán­céltöredékeket dunántúli, felvidéki depot-leletekből ismerünk. A szakirodalom által dunai­keletalpinak nevezett páncélok innen jutottak el Európa többi részébe, hasonlóan az itt készült kerek pajzsokéhoz. A díszes védőfegyverzet nemcsak a harcos védelmét szolgálta, hanem vise­lője vezető szerepét, rangját is jelezte. (F. P. É.) 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom