125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Barta Lajos: Tavasz (1958) Anyag: bronz Méret: M:60 cm Leltári szám: Szí KM 86.79.1. Irodalom: Barta Lajos emlékkiállítás. (Kiállítási katalógus, Perneczky Géza előszavával.) IKMK, D/170. Szfvár, 1986.; Kovács P.: Barta Lajos. In: Kovács P.: A tegnap szobrai. Szombathely, 1992. 25. p.; U. Winkler: Lajos Barta. Verlag 71., I 995. Barta Lajos (1899-1986) egyike azon kevés magyar szobrásznak, aki közvetlenül kapcsolódott a klasszikus avantgárd törekvéseihez. Művészeti tanulmányait Teles Ede mellett kezdte. Korán kapcsolatba került a népművészet ornamentális örökségével, és ez a hatás vezette egy Brancusi és Hans Arp nevével fémjelzett irányba. A húszas évek közepétől a negyvenes évek elejéig rendszeresen tartózkodik és dolgozik Párizsban. I 932-től szoros barátságban él Rozsda Endrével, aki művészi munkájára is igen nagy hatással van. 1945-ben az Európai Iskolához csatlakozik. 1965-ben Németországban telepedik le. 1970-74 között Párizsban működik, majd haláláig Kölnben él. A Tavasz egyike Barta főműveinek. Kisplasztikái változata megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában és számos európai magángyűjteményben. Háromméteres monumentális változatát I 982-ben a németországi Siegenben állították föl. Az általunk őrzött középméretű változat egyetlen példány, amely a művész hagyatékában maradt fent; Barta halála után néhány évig a bonni Magyar Nagykövetség őrizte múzeumunk letéteként. Múzeumunk - mint a művész hagyatékának végrendeleti örököse - 1986-ban rendezte meg Barta Lajos emlékkiállítását. A hetvenes évektől számos nagyplasztikáját állították föl német városok közterein. Munkái a legjelentősebb európai múzeumok gyűjteményeiben is megtalálhatóak. (K.P.) 187