125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

1848-as zászló Lelőhely: dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozta a múzeumnak, I 998-ban. Kor: az alapzászló 1848-ból való, később, a dualizmus korában átalakították, magyar címert varrtak rá. Méret: H: I 57 cm; Sz: 1 16 cm Leltári szám: Gyarapodási napló száma: 3/1998. Irodalom: közöletlen A Szent István Király Múzeum legújabb szerzeményei közé tartozik egy, az 1848/49-es szabadságharcból származó zászló. A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A sza­badságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegye­lettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott küzde­lem ezen jelképét. Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniök a folyón. Le­gutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősoron heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkcióját: toborzó­zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A továbbiakban a zászlótextil, és a ráfestett 1848-as felirat vegyi vizsgálata pontosíthatja az eddigi ismereteinket. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban levő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpaj­zson. Az utólagosan rátett címer tehát a '48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi. A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adataink, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a 48-as politikai pártok - akár korteszászlóként is - használták, és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyéket. (G. AJ 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom