125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
A múzeumi koncár alapjait a Múzeumegyesület tagjainak ajándékai vetették meg a múlt század utolsó negyedében. Ezek között a Pauer- és a Károly János-hagyatékok, a Batthyánygyűjtemény adták a gazdag régi - XVI-XVIII. századi - könyvanyag jelentős részét. 1910 után, amikor Marosi Arnold irányításával a múzeum tevékeny tudományos és kulturális munkája megindult, különösen a helytörténeti emlékek, kiadványok, folyóiratok, újságok, szórólapok stb. gyűjtése folyt, megteremtve az alapot Székesfehérvár és Fejér megye múltjának és életének kutatásához. A második világháború után a könyvtár pusztulásra ítélt kastélyok és gyűjtemények anyagával gazdagodott. E mentési tevékenységben a legjelentősebb a Végh kastély teljes kottaanyagának megszerzése volt. A könyvtár tudományos jellege I 960-tól bontakozott ki. A múzeum idegen nyelveken megjelenő évkönyve, az Alba Regia, széleskörű hazai és nemzetközi kiadványcserét tett lehetővé amely, elsősorban a régészet vonatkozásában, országos szintre emelte. Az ugyancsak a 60-as években meginduló kiállítás-sorozatok katalógusai elsősorban a művészettörténeti könyvtár megteremtését segítették elő, de hozzájárultak a régészeti, történeti, és néprajzi könyvtár fejlesztéséhez is. A könyvtár ezzel a nagyarányú fejlődéssel a régészeti, művészettörténeti, helytörténeti és néprajzi kutatások országos szintű bázisa. A tudományos tevékenység mellett a múzeum másik erőssége a kiállítási program lett. Az indítást a Csontváry-kiállítás adta, amelynek előkészületei és rendezése még az előző korszakban indultak meg. Az országos figyelem tette lehetővé, hogy további, országos érdeklődésre számító kiállítás-sorozatok és rendezvények indulhassanak meg, és évtizedeken át országos közönséget vonzanak. Az egyik fontos sorozat a századfordulótól kezdődően a magyar képzőművészet főbb állomásait mutatta be, hozzá csatlakozó kamarakiállításokkal, előadásokkal, hangversenyekkel. Egy másik művészeti sorozat a kor kiemelkedő művészeinek adott bemutatkozási lehetőséget, akiknek ebben az időszakban másutt ez nem adatott meg. A néprajzi sorozat, a Néprajzi Múzeummal közösen, kiemelkedő jelentőségű témakörökből adott bemutatókat. A negyedik nagy sorozat régészeti és történeti témákból adott országos - római viszonylatban pannóniai - áttekintést. A kiállítások mellett a múzeumi közművelődésnek számos magas színvonalú formája alakult ki, előadás-sorozatok, hangversenyek, a Gorsiumi Nyári Játékok, amelyek ugyancsak országos érdeklődéssel folytak. A megyei múzeum gyűjteménye a 80-as évek elején meghaladta az egymillió tárgyat, ezzel az ország három legnagyobb gyűjteményének egyike lett. Székesfehérvárott a régi múzeumépület mellett számos új létesítmény - a Csók István Képtár, a Budenz-ház, a Fekete Sas Patika, a Schaár-gyűjtemény, a Várostörténeti Múzeum, a Palotavárosi Skanzen - gyarapította a kiállítási feleiületeket. Nagyobb arányú bővítést jelentett az egykori jezsuita rendház birtokba vétele, ez azonban átmenetinek bizonyult az egyházi javak folyamatos visszaadása következtében. Az épület földszinti folyosóján lehetőség nyílt a római kőtár bemutatására, az emeleten új régészeti kiállítás készült, amely Európa-díjat nyert. Fitz Jenő 10
