Népi építkezés – A Magyar Népművészet Évszázadai III. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1972)

A NÉPI ÉPÍTKEZÉS MA: FALVAINKBAN Nem a formális nosztalgia, hanem a művelt ember aggodalma talál visszhangot folyóiratok, újságok, szakkönyvek lapjain, a népi kultúrának veszendőbe menő építészeti értékeit siratva. Ugyanazok, akik szót emelnek nemzeti értékeink elkótyavetyélése ellen, tudatában vannak annak is. hogy a megváltozott gazdasági feltételek, a mezőgazdaság szocialista átszervezése a falun robbanásszerű társadalmi, gazdasági, kulturális változást eredményeztek és hogy mesterségesen nem is szabad, képtelenség is fenntartani falusi lakosságunk korábbi státusának idejét múlt formai jellemzőit. Nincs az a vakbuzgó paraszti építkezés-rajongó, aki elvárná a korszerű életszemléleti igénnyel fellépő parasztságtól, hogy egészségtelen, megroppant házait lakja, sokszor életveszélyessé vált gazdasági épületeit megőrizze, amelyeknek mérete, alaprajzi berendezése, építési anyaga újabb 'rendeltetésű felhasználásra is alkalmatlanná teszi azokat. A legértékesebb, így műemlékké nyilvánított népi építmények helyi megőrzése, helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség feladatkörébe tartozik. Ez az intézmény műemlékeink védelmében vállalt munkássága mellett — 1953 óta jelentős népi építményeink gondozásában is résztvett. A művelődéstörténeti jelentőségű kiskőrösi Petőfi-ház, a tiszacsécsei Móricz-ház, az építőművészet határait érintő tákosi paticsfalú, festett mennyezeteiről is híres kis református templom, a piricsei, nemesnépi, ceredi, vámosatyai harangláb mellett, népi ipari létesítményeket és parasztházakat is helyreállított. Az alföldi kiskunhalasi és csongrádi szélmalmok után a szatmári turistvándi vizimaloim kerekei indultak meg újra, és a helyreállított verpeléti kovácsműhely, a nagyvázsonyi rézműves műhely eredeti formáját kapta vissza. Ismét régi szépségében látható a szendrői festőház is. A helyreállított parasztházak új rendeltetésű üzemeltetésének egyik szerencsés megoldása, ha a helyi múzeumszervezet berendezésével tájházakká avatják őket, mint pl. Hegyhátszentpéter, Párád, Tihany, Bakonybél esetében. Csárda illetve borozó lett a balatonkenesei lakó- és a tarányi présházból. A vitkai kisnemesi házban orvosi rendelő nyílt. Eredeti rendeltetésének megfelelően használják a szintén felújított szalafői kástut. Már részben meg is valósultak Hollókő teljes faluköz-