Képek és szobrok – A Magyar Népművészet Évszázadai II. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1970)

A. közép- és keleteurópai országokban az utóbbi évtizedekben újra előtérbe került a legkülönbözőbb funkciókat betöltő, népies szobrok, üvegfestményék kutatása. Csehország, Szlovákia és Lengyelország múzeumaiban ezeket az emlékeket már rendszeresen méltó helyükön, a népi kultúra egyéb dokumentumaival összefüggésben láthatjuk. Egyre gyakoribbak azonban az üvegképek és népies szobrok tematikus kiállításai is, melyeket néprajzi és művészettörténeti feldolgozások kísérnek. Keleti szomszédainknál, a Szovjetunióban és Romániában főleg a népi ikonfestés kutatása kapcsolódik az érdeklődésnek ebbe az áramlatába; az üvegképéket már alkotóműhelyek szerinti rendezésben is bemutatták. Az üvegfestészet iránti érdeklődés kiterjedését jelzi az 1968-as marseille-i (Cantini Múzeum) kiállítás is, mely e mesterséget — a fenti országokon jóval túlterjedő — széles hagyományaiban kívánta ismertetni. Éppen az üvegfestészet, de néhány kegyhelyhez kapcsolódó szobor-típus eredete szempontjából is fontosak számunkra. Ausztria és Németország gyűjteményei. Feldolgozásuk is ott tekint vissza a legnagyobb múltra, ahol egyébként a művészettörténeti módszerek alkalmazása is korán helyet kapott. Kiállításunkkal tehát egy európaszerte figyelmet ébresztő témát emeltünk ki, mely reméljük, hogy a hazai kutatást is megtermékenyíti. Bízunk abban, hogy az összegyűjtött tárgyak nemcsak a műélvező közönségnek, hanem a szakterület külföldi művelőinek is újat tudnak nyújtani. Akiállítás törzsanyagát a Néprajzi Múzeum régi gyűjtése — tehát az első világháborút megelőző években a Félvidékről és Kárpátaljáról bekerült tárgyak — alkotja. Ezek az emlékek természetesen szorosan kapcsolódnak a szomszédos országok anyagához, míg a 60-as években rendszeressé váló újabb gyűjtések, a vidéki múzeumokból és gyűjtőktől kölcsönzött darabokkal együtt, már több. jellegzetesen hazai vonást mutatnak. A csak kereskedelem útján bekerült üvegképek 5