Képek és szobrok – A Magyar Népművészet Évszázadai II. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1970)

festmény mennyire megőrizte a középkori szemléletet, azt a „halottak feltámasztása" jelenet mutatja. Középütt a Mennyei Jeruzsálem temploma, körülötte a batkarélyos mező, a Föld melyet — akárcsak a „világtérképeken" — körös-körül tenger határol, gondosan megfestett halakkal. A nagyobb ikonok között, mint jellegzetesen helyi műhely emlékét tairthatjuk számon a rendkívül stilizált, dekoratív megoldású Deeziszt, A kék és vörös alapszínekben tartott kompozíció a keleti egyház egyik legjellegzetesebb típusa: a hieratikus tartású Krisztust Mária és Keresztelő Szent János társaságában ábrázolja. KIEGÉSZÍTŐ TÁRGYCSOPORTOK Nem kevésbé érdekes dokumentumai a paraszti kultúrának azok a képzőművészeti műfajokhoz közel eső tárgyak, melyekkel gazdagabbá és teljesebbé kívántuk tenni kiállításunkat. Az embeiralakú méhkaptárokra gondolunk például, melyek monumentalitásukban megdöbbentő szobroknak, hatnak annak szemében, aki nem tudja, hogy ezek a falu gazdálkodásának használati tárgyai. A 18. századi szlovákiai analógiák

23 el is árulják, hogy eredetileg szent-szobrokat használtak e célra. — Mégis ezeknek a tárgyaknak elsődlegesen használati céljuk van, nem mint szobrok épülnek be a paraszti szokásokba. — Használati tárgyak azok a szenteltvíztartók, is, melyek a sas vári Pietát formázzák. A habán jellegű fazekasság kivételes darabjai ezek, és kiállítási anyagunknak is csupán érdekes kiegészítői. — Az üvegképekhez viszonyítva meglehetősen polgári, városias ízlést tükröznek a „zárdamunkák". Zsúfolt díszítésük az ereklyének szól, amit ezekben a képalakú tartókban helyeztek el. A finom viaszplasztikák, az aprólékos és mesterkélt díszítmények készítőik türelmét, a kolostori élet időtlenségét viselik magukon. Kiállításunk, •— mely egy népművészeti sorozatba kíván beilleszkedni — először teszi meg fő témának ezt a sok „átmeneti" vonást mutató anyagot. A századelő nagy gyűjtőinek a lehetőségeket megsejtő ambíciója úgyszólván napjainkig nem lelt nálunk méltó kiteljesedést. Azonban míg az intézményes megbecsülés és kutatás elakadt, a műélvező közön- 17