Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon
Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon A források nyújtotta kép alapján szembetűnik az is, hogy a famíliák némelyike, habár megtehette volna, mégsem követte szorosan a külföldi példákat. Az Európához való felzárkózás a 17. századi magyar arisztokrácia számára láthatóan még nem jelentett lényeges szempontot. Ez majd csak a következő század elejétől válik aktuálissá, amikor is egyes családoknál gyors ütemben megtörténik a csadakozás. Mindezt illetően tanulságos Esterházy Pál hozzáállása, ami alighanem példaértékű is: noha ő maga számos jelét adja a zenekedvelésének, ennek ellenére láthatóan nem volt igénye arra, hogy akárcsak kis mértékben is kövesse a Bécsben látottakat és hallottakat. Annak ellenére sem, hogy meg lettek volna a lehetőségei. Az utókor ugyan úgy vélte — nem teljesen megalapozottan -, hogy Esterházy egész életében vonzódott a színházhoz,93 ehhez képest mai tudásunk szerint nem próbálkozott azzal, hogy birtokán akár csak kicsiben is operát vagy más scénikus zenés művet adasson elő — miközben Johann Adam Questenberg gróf morvaországi birtokán Jaromerzicében (Jarmeritz) már operaházat építtetett és operákat vitt színpadra. De hasonlóan tesz Esterházy Pál fia, Mihály, aki legkésőbb 1716-tól fogva a bécsi udvari mintát követve úgynevezett operakát adat elő a saját illetve felesége névnapján.94 Questenberg és Esterházy Mihály már egy fiatalabb generáció tagja, más elképzelésekkel és elvárásokkal. Esterházy Pál, miként 1671 tavaszán kivégzett sógora, Nádasdy III. Ferenc is, még egy korábbi korszak más attitűdjét képviseli. 93 Ld. pl. TANK 1981, 22: „in lyrnau, wo er^um erstenmal mit dem Theater in berührung kam, das ihn dann sein ganzes Leben hindurch in seinen bahn Z°S- ” 94 HÁRICH 1976,112-118. 94 T
