Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Czibula Katalin: "…más a történelmi felelősség érzete és más az egyéni siker múló tömjénfüstje" Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

Cgibula Katalin-. „ ... más a történelmifelelősségérzete és más agegyéni siker múló tömjénfüstje” Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

Úgy tűnik, hogy a könyvnyomtatás nem tartozik hozzá a mecénatúrához abban a formában, mint a korai időkben: a főúri udvarok nem üzemeltetnek, főleg nem alapítanak saját nyomdát. Még Esterházy Fényes Miklós, aki határozottan uralkodói reprezentációt folytat,34 sem tart fenn saját nyomdát, hanem a tipográfus Siesshez fordul Sopronban vagy Kurzböckhöz Bécsben, ha nyomdai szolgáltatásokra van szüksége.

A nyomdatermékek közül kiemelkedő hangsúllyal kell említenünk a polgári nyilvánosság első számú fórumát, amely ebben az évszázadban hódítja meg Magyarországot is: az időszaki sajtót.35 A magyar sajtó történetének induló fejezetéből csak a főúri kapcsolódási pontokat szemlélve ki kell emelnünk a Kármán József szerkesztette Urániát, amely báró Podmaniczky Anna mecénatúrája réven jön létre és célozza meg a nőolvasókat.36

A képzőművészet területét tekintve azokra az új sajátosságokra hívnám fel a figyelmet, amelyek a korszakban nóvumként jelennek meg. Az építészetben ilyen fontos változást jelent a török fenyegettség megszűnése után az új főnemesi udvarok létrejötte vagy a régiek átalakítása olyan épületekkel, amelyek funkciójában a védelem már nem játszik szerepet, sokkal inkább a reprezentatív és később a kényelmi funkciók kerülnek előtérbe.37 Megjelenik a Lustschloss mint műfaj, ill. a kastélyokon belül a természettel kapcsolatot tartó, kényelmes ebédlők, a sala terrenák, ill. a kastélyparkok kiépítése, melyet - ha e tanulmány megjelenési közegét tekintjük — a székesfehérvári múzeumban őrzött Pietro Rivetti festmény-sorozata képvisel példaértékűen.38 Mintáját, a csákvári kastélykertet olyan staffázsépítményekkel díszítették, amelyek típusai Európa-szerte elterjedtek voltak. Például hadi sátrának a pontos mását a Stockholmtól nem messze eső drottningholmi királyi kastélykertben lehet a valóságban ma is megszemlélni, török építményének párhuzama pedig a berlini charlottenburgi kastélyparkban található. Megjelennek azok a barokkra jellemző, elsősorban efemer építmények is, amelyeket egyes reprezentációs események hívtak életre, mint Isidore Canevale diadalkapuja Vácott.39

Amíg a 18. század magyar arisztokrácia igen kifinomult ízléssel és tudással rendelkezik a zene területén, addig a festészet iránti fogékonyságuk közel sem olyan nagy. Gyűjtésük, gyűjteményük mögött inkább a korszak divatja és az ebben megnyilvánuló reprezentációs igény és lehetőség húzódik meg, mintsem komoly műgyűjtői érzék vagy szakértelem. Például Esterházy Miklós, akinek zenei ízlése olyan kifinomult, az Európából, elsősorban Itáliából vásárolt, kvalitásos alkotók által festett képeit együtt használja dekorációs célra udvari festője és a képtár őrzője, Johann Basil Grundmann olajképeivel.40 Célja tehát csupán a reprezentációban keresendő. Olyan kvalitások felismerése és alkalmazása kevés, mint a Meytens által festett portré-életkép, amelyet Pálffy Miklós gróf megbízásából a családról festett, és amely a festő életművének is egyik legjelesebb darabja. Bár a festő kiválasztásában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mária Terézia udvari festőjéről van szó.41

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy habár a magyar arisztokrácia a műgyűjtésben nem mutatott fel olyan jeles kapcsolódásokat, mint a zenében Haydn, Mozart vagy Beethoven életművével, de az Esterházy-gyűjtemény volt az egyik első, amelyet megnyitottak a nyilvánosság előtt, és amelynek valóban csodájára jártak Bécsben.42 Sokáig kereste a család a gyűjemény helyét, míg végül 1815-ben a Kaunitz-palotában heti két alkalommal megnyitották a közönség számára. Ennek a gesztusnak nem turisztikai értéke a fontos, hanem láthatjuk egy főúri család kultúra alakítása iránti felelősségtudatát és nyitottságát a polgári tendenciák iránt.

A főúri kultúra reprezentáció szempontjából talán leglényegesebb kulturális fóruma a színház. Ugyanakkor a polgári nyilvánosságnak is hamar eszközévé válik, és így a nyilvánosságformák átalakulásának jellemző terepeként vizsgálhatjuk. A 16. századi Itáliába vezethető vissza a teátrumszerű látványosságok és az udvari reprezentáció összekapcsolódá-34 Goethe is erre hívja fel a figyelmet önéletrajzi visszaemlékezéseiben, amelyben leírja Esterházy Miklós ünnepi reprezentációját, amelyet 1764-ben József főherceg római királlyá koronázása alkalmából rendezett Frankfurt am Mainban. GOETHE 1808—1831, 208-209. Ilyen reprezentációt örökít meg Bessenyei György is Esgterhágj vigasságok című költeményében (róla: CZIBULA 2015.)

35 A magyar sajtótörténet vonatkozó fejezetén kívül (KÓKAY 1979, 53-120.) ld. KÓKAY 1983.

36 A folyóiratról ld: SZILÁGYI 1998, különösen 309—314.

37 GALAVICS 2001; 1984.

38 FATSAR 2007.

39 ZÁDOR 1943,208; RADOS 1961, 237; KELÉNYI 1998,167-168.

40 „Ein (dem Wintergarten) gangaen liebes Gebäude, stehet rechts an dem Schlosse, und dient gur Bildergalerie, in welcher nicht nur eine gute Anzahl, gum Thei/e vortrefflichen Originalstücke berühmter Italianischer und Niederländischer Maler, sondern auch sehr viele schatgbare Stücke des Fürstlichen Kabinetsmalers, Herrn Grundemann außewahret werden, dessen sanfter Pinsel auch in verschiedenen Zimmern, und auf den Platfonds angetroffen wird. “ Beschreibung 1784, 29-30.

41 Vö.: HUSSLEIN-ARCO - LECHNER 2014. A festmény kvalitásait bizonyítja, hogy a 2014-ben Savoyai Jenő bécsi városi palotájában rendezett Meytens-kiállítás központi képe is ez a mű volt. Ugyanakkor láthatjuk azt is, hogy egyrészről a festmény kompozicionális sajátosságaival erőteljesen megfelelni kíván a reprezentációs igényeknek, de mind a természeti elemek, mind az életképszerű sajátosságok (állatok, báránykát simogató gyermek) polgárias tendenciákat is mutatnak. Ebben igen hasonlít Mária Krisztina főhercegnő családi életképeire.

42 A gyűjtemény történetének máig kitűnő összefoglalója: LYKA 1915.

71

T T