Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Szemle
Lukács László: Radetzky Jenő emlékdomborműve a Múzeumi Panteonban emelte, hogy a Múzeumi Panteon kiváló kezdeményezésként nagyszerű lehetőség arra, hogy városunk és megyénk gazdag értékeit megmutassuk. Radetzky Jenőnek a múzeum egykori munkatársának, az agárdi Chernél István Madárvárta alapítójának szakmai tevékenysége, eredményei jól tükrözik azt az összefonódást, amelyben a megye és székhelye egymás nélkül nem értelmezhető. A domborművet a polgármester és az ünnepelt fia, ifj. Radetzky Jenő közösen leplezték le. Szabó Lőrinc Madarak című versét Jancsó Anna, a Ciszterci Gimnázium diákja mondta el. Radetzky tanár úrra, az iskolára, a múzeumra és a Madárvártára dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár, a Múzeumi Panteon ötletgazdája emlékezett. Majd Szabó Lőrinc Nyitnikék című versét Varga Emília ciszterci diák tolmácsolta. Időnként madárhangokat hallhattunk, majd Rieger Tibor szobrászművész méltatta a Múzeumi Panteon művészeti jelentőségét. Méltatását alább teljes terjedelemben közöljük. Avatóünnepségünk alkalmával nyílt meg a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtárban a Radetzky Jenő életművét bemutató kamarakiállítás. Radeztkyjenő (1909-1991) ízig-vérig pedagóguscsaládból származik: nagyapja a Bácskában oskolamester, édesapja, Radetzky Dezső az akkor még Fejér megyéhez tartozó Tárnokon, majd Székesfehérváron volt tanító. Elsőként az édesapa érdeklődése fordult a madarak felé: a Magyar Madártani Egyesület tagjaként alapította a dinnyési Madárvártát az 1920-as években. Marosi Arnold igazgató a székesfehérvári múzeumban tiszteletbeli múzeumőrré nevezte ki, rábízta a természettudományi gyűjteményt. Radetzky Jenő Tárnokon született. Előbb Budán a Werbőczy Gimnáziumban tanult, majd Székesfehérváron a Ciszterci Gimnáziumban érettségizett. Természetrajz—földrajz szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A madártani kutatásokba édesapja vezette be. Előbb a székesfehérvári múzeum díjtalan gyakornoka, Madárkatasyter a Velencei-tóvidékröl című munkáját a múzeum jelentette meg 1936-ban. 1937-től Székesfehérváron az Állami Ybl Miklós Reálgimnázium, 1950—1970 között a József Attila Gimnázium tanára, a biológia megyei szakfelügyelője. A második világháborúban elpusztult dinnyési Madárvárta utódaként Agárdon 1955-ben megalapította a Chernél István Madárvártát, az István Király Múzeum „természettudományos kiserődjét”. A Madárvártán nyaranként diákokat nevelt a madarak, a természet szeretetére, megbecsülésére, védelmére, tudományos kutatókat, madárbarátokat fogadott, segített. Kezdeményezésére több területet is védetté nyilvánítottak Fejér megyében, ahol néhány év alatt megszaporodtak a védett madarak (pl. a Velencei-tavi madárrezervátum, a sárszentágotai szikes táj, a nádasdladányi, abai, sárszentmihályi, seregélyesi, szabadbattyáni, mohai és martonvásári kastélypark). 1964-ben megalakította a Fejér Megyei Madárbarátok Körét, amelynek működése szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Szerepet vállaltak a madarak védelmében, téli etetésében, megszámlálásában, tudományos kutatásában és az ismeretterjesztésben. Számos tanulmánya, cikke jelent meg a megyei és az országos folyóiratokban (Természet Világa, Búvár, Elet és Tudomány). Pedagógiai és természettudományos tevékenységét számos kitüntetéssel, díjjal ismerték el: Chernél István-emlékérmet, Pro Natura emlékérmet, Bugát Pál-díjat, Ifjúsági díjat kapott. 1972-ben Székesfehérvár díszpolgárává avatták. Fejér Megye Közgyűlése 1992-ben a Fejér megye díszpolgára kitüntető címet posztumusz adományozta Radetzky Jenőnek. Emlékét őrzi és idézi a Múzeumi Panteonban 2017-ben felavatott dombormű. Az Országzászló téri múzeum utcai homlokzatán korábban Marosi Arnold, Weöres Sándor, Fitz Jenő múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor, Pesovár Ferenc néprajzkutató és Kralovánszky Alán régész emléktábláját helyeztük el. 242
