Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Tanulmányok/közlemények - Gelencsér József: Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen
Gelencsér Józsefi Szőlőhegyi kultúra Sárkeresztesen A másik szerint: 10—15 holdas 10-25 holdas 25-100 holdas 100-1000 holdas 1000 hold felett 57 60 57 1 (gróf Károlyi) Az ezúttal 5370 holdnak jelölt területből a szőlő 117 holdat tett ki,53 ami csekély növekedésre utal. Az 1883. évi kataszteri telekkönyv részletes és pontos képet ad a nagyközség birtokviszonyairól:54 szántóföld 2860 kh 356 négyszögöl kert 31 kh 472 négyszögöl rét 191 kh 667 négyszögöl szőlő 114 kh 137 négyszögöl legelő 600 kh 813 négyszögöl erdő 54 kh 863 négyszögöl egyéb 210 kh 1176 négyszögöl A Borbálái szőlőkön belül két szőlőhegyet is megkülönböztetnek az iratok. A Zámolyi úttól északnyugati irányban fekvő Öreghegyet, és a délkeleti irányba eső S^arkahegyet. Az elnevezésekből következően az előbbit vehették korábban szőlőművelés alá. Az utóbbi a megjelölést egyesek szerint egy Szarka nevű intézőről kapta, aki a közeli Farkas-tanyán lakott. Mások úgy' vélik, hogy sok szarka élt a körny'éken, innét vette nevét a hegy. A mintaterek jegyzékébe foglalt leírás szerint az Öreghegy hullámos hegyhát, a talaj termőrétege „finom s%emű, meszes, fehéres-sárga agyag”, VII. minőségi osztályú volt. A Szarkahegy lejtős, talaja kevés homokkal kevert, helyenként fehér foltos agyag, VI. minőségi osztályú. Az Újhegy szőlőit délnyugatra lejtő területre ültették, ahol a homokkal kevert sárga agyag termőréteget helyenként murva rontotta. Az V. minőségi osztályt érte el. Az Öreghegyen főleg, a Szarkahegyen szinte kizárólag szőlőt termeltek, míg a Lóherés — ahova az Újhegy is tartozott — három művelési ágnak is teret adott. Az Öreghegyen a szőlő 35 kh 1525 négyszögöl, a szántó 10 kh 923 négyszögöl; a Szarkahegyen a szőlő 23 kh 301 négyszögöl, a szántó 2809 négyszögöl területet foglalt el. A Lóherésben a mintegy 136 kh szántón kívül a szőlő 47 kh 950 négyszögölet, a legelő 45 kh 1390 négyszögölet tett ki. Összesen tehát a szőlőterület 106 kh 1176 négyszögölet ért el. A 173 szőlősgazda nevét, tulajdonának nagyságát az 1. számú melléklet tartalmazza. Ebből megállapítható, hogy az átlagos területnagyság mindössze 987 négyszögöl volt, ami önmagában is utal arra, hogy a szőlőművelés a gazdálkodásban nem lehetett meghatározó jellegű, a termelt bor az önellátást szolgálta. Ellentmondásosak a présházakra és a pincékre vonatkozó kataszteri iratok. Az egyik forrás szerint 1879-ben Öreghegyen 88, Szarkahegyen 37, Újhegyen vagy Új Szöllőkben 71, a hozzá tartozó Károly-hegyen 28 pincét használtak. 1883-ban a kataszteri telekkönyvben Öreghegyen csak 12, Szarkahegyen 14, a Lóherésben pedig 29 „pincéé és tér” került feltüntetésre. Az ellentmondás igazán akkor sem oldható fel, ha azt feltételezzük, hogy az 1879-es adatok csak a pincékre, míg az 1883-asok csak a présházakra vonatkoztak.55 A 19. század utolsó negyedében Magyarország szőlőkultúráját is kipusztította a filoxéra. A szőlőpusztító gyökértetűnek az európai szőlő nem tudott ellenállni. Az állami szervek a betegség terjedésének megakadályozása érdekében óvintézkedéseket tettek. Az intézkedések meghozatala, majd a pusztulást követően a felújítás érdekében tett lépések központi irányítással történtek. A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1881. február 7-i körrendeleté értelmében az alispán elnöklete alatt április 11-én Székesfehérváron megalakult a Fejér megyei phylloxera bizottság. A községeket „járásokba” csoportosították. Keresztes Magyaralmással, Csákberénnyel, Gánttal került egy járásba, melynek felügyeletével a magyaralmási Jankó Józsefet bízták meg.56 A tett intézkedések, mindenekelőtt a zárlat és a korlátozások nem segítettek. A közeli községek közül Csákberényben 1885. június 28-án, Iszkaszentgyörgyön július 1-én, Szabadbatytyánban július 4-én észlelték először a filoxérát.57 Mintegy esztendő múltával, 1886. augusztus 17-én jelentette Huszár Ágost főszolgabíró Sárközy Aurél alispánnak, hogy „Keresztes községhez tartozó Újhegy nevű sfiillöhegyen a phylloxera jelenléte 53 PÉNZES 1869, 5-200. 54 MNL FML VII. 6. Székesfehérvári Járásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok. Keresztes adóközség kataszteri birtokának összesítése 1883. 55 MNL FML VII. 6. Székesfehérvári Járásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok. Keresztes adóközség kataszteri birtokának összesítése 1883. 56 MNL FML IV. 405.b. Fejér Vármegye Alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 1872-1950. 57 MNL FML IV. 405.b. Fejér Vármegye Alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 1872-1950. 183 I
