Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

A váci, a pesti és a kecskeméti piarista gimnázium alapítása során gróf Koháry (II.) István (1649—1731) országbíró, hadvezér, Murány vára örökös ura, udvari titkos tanácsos, a Hétszemélyes Tábla ülnöke, Hont vármegye örökös főispánja, korának költője66 67 jelentős összeget adományozott. Érthető, hogy tiszteletére több iskolai színjáték hangzott el az oktatási rend részeként a piarista diákszínpadon.

A gyermek Mátyásnak a törökökkel, jelesül a Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló II. Mehmed — a drámabeli Mabumetes— szultánnal (1451-1481) vívott küzdelmét a Grumm Paulin rendezte Colossus Triumphalis,! quem! dum Mahumetes caeditur:/ regiMathlae CorVIno AEba lVLlenses DeVoVent című előadás keretében láthatták Kecskeméten 1725-ben, a 9 esztendővel korábban alapított piarista gimnázium tanárai és diákjai. A 8 oldalas, latin nyelvű periocha szerint az előadás mecénása ezen schola alapítója, Koháry II. István személyesen harcolt a törökök kiűzése idején Székesfehérvár, Buda és 1687-ben Eger sikeres keresztény ostrománál. A Colossus Triumphalis, vagyis a törökökkel vitézül harcoló Mátyás király — nem kimondva — az iskolaalapító mecénás Koháry (II.) István előképe volt a színpadon. E játék záró Chorusában az ő tiszteletére maga a kecskeméti piarista gimnázium Géniusz lépett színpadra; így vall erről a fennmaradt drámaprogram: „Chorus.! Dum excipitur: Genius Gymnasij Kecskemetiensis Excel/lentissimo ac Illustrissimo Domino Fundatori Gratiosissi/mo in uberrimas provolvitur grates.” 67 A 3 felvonásból, és Actusonként 9—8—8 jelenetből álló történeti dráma Konstantinápoly (Bizánc) török általi 1453-as elfoglalása körül játszódik. Az ifjú Hunyadi Mátyás legyőzi a darabban Caracia névvel illetett Baseus Asiaticust, ezzel jó időre elveszi Mahumetes (II. Mehmed szultán) kedvét a további hódításoktól.68 A darabban az akkor Magyarországra érkező Kapisztrán Szent János (1386-1456) obszerváns ferences prédikátor is szerepel Capistranus név alatt.

Ugyancsak Koháry II. István tiszteletére adták elő a pesti piaristáknál 1724. szeptember 6-án a Gratiata ingratitudo in Parmenione Alexandri magni belli-duce című, Chorusokkal tagolt, 3 felvonásos előadást. A színlap Argumentum* szerint e történeti dráma Nagy Sándor (Kr. e. 356—323) makedón király uralkodása idején játszódik; fő témája Drangiana meghódítása, Darius (valójában III. Dareios Kodomannos) perzsa királlyal való csatározása.69 Itt a csatában győztes Nagy Sándor jelentette az előképet.

Szintén Koháry István ihlette az Onomasticus Mercurii Stephanitus Seu Natalis Coronatus című, két felvonásos, mitologikus karácsonyi játékot Pesten, 1728-ban. Az ismeretlen szerző, Horatius mintájára, Jézus Krisztus születésének görög-római mitológiai előképet adott, melyet a Series rei részben magyaráz meg: Mercurius születését hasonlítja Krisztus misztikus születéséhez; Pluto és a szatírok a Daemon tropologiaja és anagogice a perverz emberekre utal; Apollo és társai jelentik a hívő pásztorokat, Atlantis pedig a hálaadó könyörgések anagogiája. Az előadás végén a pesti kegyes múzsák is színpadra léptek támogatójuk köszöntésére.70

Egy másik mitologikus-allegorikus előadást is tartottak Koháry II. István tiszteletére. Az ószövetségi Krónikák könyvéből (IPar 27 v. 32) származó, „David Consiliarius, vir prudens et literatus” mottóval ellátott, Vir Coronee, Pater Patria / Korona férfia, a ha%a atyja című darabot már az alcíme is egyértelműen a Koháry nemzetség és az egész magyar nemzet dicsőségére vonatkoztatja: ,V^d Victoriosissima Gentis Kohariana, Totiusque Nationis Hungaricagloriam.” A 15 Inductióból álló allegorikus darabot a pesti piarista gimnázium poetista és retorista osztályának játékaként láthatta a közönség 1731. szeptember 7-én. Az összesen 35 megnevezett és emellett számos (halálistennő, táncosok) felvonultató mitologikus és bukolikus főszereplő lényegét így oldja fel a latin nyelvű színlap: 1.) A Korona férfia és egyben Daphni az országbíró, maga Koháry II. István; 2.) Jupiter az igaz isten; 3.) Astraea az isteni igazságosság (Justitia Divina) attribútuma; 4.) Pallas a Tudomány és a Szüzesség megtestesítője; 5.) Juno a jog okossága, azaz a királyi kormányzó; 6.) Bellona a háborúban való bátorság, azaz az ausztriai ház hűségének és állandóságának szolgája; 7.) Mercurius az angyali védelem; 8.) Mars a veszekedő résznek az esze; 8.) a Négy Pásztor jelentése: egyházi, politikai és vallási rendek (Status) és maga a Koháry

66 Bővebben: VARGA 1973, 501-513.

67 Colossus Triumphalis,/ quem/ dum Mahumetes caeditur:/ regi Mathlae CorVIno AIJ>a IWenses DeVoVent, Budae, Typis Joannis Sebastiani Länderer, Typographi, [1725], 8. (PKK P 33/8/17//3.)

68 A színdarab cselekményét a leírtak szerint így foglalja össze a periocha Argumentuma. „Mahumetes Turearum Imperator Albanum, sub quo olim Parens suus Amurathes irrito conatu septem menses transegerat, aggreditur: Cui Baseus Asiaticus (quem nos Caraciam dicimus) invidiam ex ante factis in Amurathe saepe Victorijs ductus, contra Corvinum, qui praesidij liberandi causam appulerat auxiliatorem Mahumetis agit; caesis itaque plerisque sun Mahumete, adjuvante Caracia Christianis, Corvinus recedere cogitur, colectis tamen in unum viribus, occiso prius Belli-Duce Caracia Mahumetes spe fretus per Corvinum in praeceps agitur. Ista Bonfinius, circa annum Christi 1453.” Colossus Triumphalis..., 2. A dráma adata: KILIÁN 1994, 396—397, Kecskemét, Nr. 6.

69 Gratiata ingratitudo/ in/ Parmenione Alexandri/ magni belli-duce, Budae, Typis Joannis Sebastiani Länderer, [1724]. (OSZK Pro 6; PKK P 35/7/3/6.) Az előadás adata: KILIÁN 1994, Pest, Nr. 31.

70 Onomasticus Mercurii Stephanitus/ Seu/ Natalis Coronatus, Budae, Typis Joannis Georgii Nottenstein, Typogr., [1728], (OSZK Pro 8. coll. 1; OSZK 815.662; PKK P 33/8/7/6b; P 33/8/8/5-6.) Kiadta: PRÔNAI 1907,103,117-120; KILIÁN 1994, Pest, Nr. 54.

16