Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Bányai Balá^r. Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban vezették még be, ezért a világítást továbbra is gyertyákkal és petróleumlámpával oldották meg. A fűtést széntüzelésű kályhákkal biztosították. Ahogy fent említettük, a házaspár könyveit és kottáit a front közeledtével Kápolnásnyékre szállította, hogy biztonságban tudja. Ezt tették festményeik és bútoraik kiemelkedő darabjaival is, így 1944 végére a ház nagyon zsúfolt képet mutathatott. Amint a későbbiekből ki fog derülni, elővigyázatosságuk sikertelen volt. Az épület egykori berendezésén végigtekintve megállapíthatjuk, hogy a nemesi címe ellenére a visszaemlékezések szerint magát továbbra is a budapesti értelmiségiek közé soroló családnak a régi barátok látogatásain túl a környékbeli nemesek vendégeskedése idején sem kellett szégyenkeznie otthona berendezése miatt.70 A kúria ízlésüket tükröző berendezése egyben jól reprezentálta Kreszék műveltségét, világlátottságát és azt a viszonylagos jómódot, amiben élhettek. Úgy tűnik viszont a tárgyak felsorolásából, hogy a Kresz család nemesi címére közvedenül semmi nem utalt. A Kresz család vendégköre A budapesti Zenta utcai lakásban döntően a családtagok és hazai, illetve külföldi vendégek fordultak meg zenélni, zenét hallgatni, vagy csak látogatóban. Az eddigi irodalom, a már említett és további határidőnaplók bejegyzései, egy szomszéd család vendégkönyve, levelek és visszaemlékezések alapján az is bemutatható, hogyan teltek Kreszék napjai, kikkel érintkeztek leggyakrabban Nyéken és környékén. A fentiek alapján nem éri meglepetés az olvasót, amikor elsőként a nélkülözhetetlen, szinte mindennapi zenélés kerül említésre. Kresz Géza korán reggel kezdett gyakorlásával kapcsolatban már idéztük lánya visszaemlékezését. Hozzá hasonlóan felesége ugyancsak több órát zongorázott egyedül. Ehhez adhatjuk hozzá az esti, alkalmanként gyertyafényes közös zenélést, amikor a barokk szerzők darabjaitól a kortárs darabokig bezárólag minden korszak zenéjét játszották kettesben, hol maguknak, máskor a családnak, alkalmanként nagyobb baráti társaságnak. A határidőnaplóban gyakran szerepel Bach, Mozart, Beethoven, de nem hiányzik Brahms, Mendelssohn, Franck, Ysaÿe, Kodály stb. sem. Amikor nem zenéltek, szívesen olvastak, nagyokat sétáltak és kerékpároztak a környéken, vagy alkalmanként a strandon nyertek felüdülést.71 A házaspár nagyobbik lánya, a később külföldön is ismert néprajztudós, Mária, itt töltötte gyermekkorának legboldogabb időszakait, főként a nyarakat.72 Kisebb korában itt játszott a környékbeli cselédek és summások gyermekeivel, és szoros barátságban volt kertészükkel, Czinka Mihállyal,73 akinek lányai, Ilus és Bözsi is a barátnői közé tartoztak.74 Felcseperedve szabadon járt a településen, kerékpározott, úszott és evezett a közeli Velencei-tavon, — szüleivel is — túrázott a környező hegyekben, a ház körüli parkban pedig, ha volt társaság, asztaliteniszezett és röplabdázott (18—20. kép). Bármilyen otthonos is volt a kert, és több szempontból is hasonlított a környező kúriák és kastélyok környezetére, teniszpálya nem tartozott Kreszék házához. Volt viszont Velencén Meszleny Pál, Nyéken Halász Gedeon otthonának — amúgy is nagyobb szabású — parkjaiban, ahol Mária is gyakran megfordult barátai vendégeként. O ugyanis polgára volt Hameszdorfiának, vagyis a Halász, Meszleny és Manndorff gyerekek által létrehozott „gyermekállam”-nak.75 Manndorffék két évig, amíg Mária a székesfehérvári gimnáziumba járt — miközben a szülei külföldön tartózkodtak —, velencei házukban adtak otthont neki.76 Kresz Máriának nem volt könnyű beilleszkednie Fehérváron. Amikor Magyarországra jött, hogy otthon érezze magát a külföldi iskolákban eltöltött évek — és az ottani részbeni kívülállósága — után, akkor Fehérváron tekintettek rá úgy, mint az „amerikai csodabogárra”, hiszen nem úgy beszélt magyarul, mint a helyi lányok, és természetesen más szokásai voltak 18. kép Köplabdágás a parkban (Kresz Mária guggol), 1940 körül Magántulajdon 70 Valószínűsíthetjük, hogy Kreszék kúriájának berendezését (bútorok stílusa és kora, szépművészeti gyűjtemények karaktere, stb.) és a környékben élő nemesi családok kúriáinak, kisebb kastélyainak berendezését összehasonlítva több hasonlóságot találnánk, mint különbséget. A témára meglehetősen kevés a forrásunk. Lásd: Bányai Balázs: A kápolnásnyéki dabasi Halász-kastély története. Gépirat. 71 Norah Drewett bejegyzései noteszében. 72 Márkus Piroska szíves közlése. 73 KRESZ 1987, 5. 74 KRESZ 1987,6. 75 Meszleny Ignác szíves közlése. 76 KRESZ 1987, 6. 158
