Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Alba Regia 46. (2018) 145-165. Bányai Balázs Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban1 Tanulmányom célja alapvetően az, hogy bemutassa, miként élt, hogyan töltötte nyarait Kápolnásnyéken az Európában és Eszak-Amerikában többfelé megfordult, nagyra értékelt hegedűművész, Kresz Géza és családja az egykori Nádasdy-féle tiszttartói házban, ismertebb nevén a Vörösmarty-házban. Ehhez azonban előbb röviden érinteni kell a ház építésének és átépítésének időpontját, a telek és a ház birtokosainak személyét, a birtokosok változását. Igyekszem leírni, és fotókkal illusztrálni a házat kívül és belül Kresz Géza és felesége, a neves zongoraművész, Norah Drewett birtoklása idején, megelevenednek a ház művész és más vendégei, tanítványok, családtagok és barátok. Kresz Géza édesapja nemesi címet nyert, aminek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy a művész házaspár mennyire kapcsolódott bele a környékbeli nemesi társaságba. Célom továbbá, hogy e publikáció kapcsán (legalább) a (szakmai) köztudatba bekerüljön, hogy az épület nem „csupán” irodalmi emlékhely, hanem a hazai zenetörténet egyik figyelemre méltó emlékpontjaként is tekinthetünk rá. Bízom abban is, hogy miként a családi hagyatékban kutatva kíváncsiságommal a Kresz-leszármazottak egy körében is felkeltettem az érdeklődését szép karriert maguk mögött tudó őseik irányában, a zenetörténészek közül is lesz olyan, aki Kresz Mária és Király Péter nagyszerű életrajzi könyve után is talál újdonságokat, érdekességeket a hagyatékban, az életművekben, ha azok közgyűjteménybe kerülnek. A Nádasdyak tiszttartói háza, Vörösmarty Mihály gyermekkori otthona Ahogyan azt a szakirodalomból ismerjük, a kápolnásnyéki Nádasdy-uradalmat irányító ispán házának mérete és állapota a 19. század hajnalára méltadanná vált a felelősségteljes munkát végző, az itt 1797 óta élő gazdatiszt, Vörösmarty Mihály és családja számára. Vörösmarty fia, szintén Mihály (1800—1855), „a polgári méltóság romantikus költője”, a Syo^at írója még ebben az épületben született 1800. december 1-jén. A tanulmányom központjában álló, tágasabb és szebb tiszttartói ház, kúria 1801—1802-ben épült fel idősebb Vörösmarty felügyelete alatt az uradalom mindenkori ispánja részére. A Nádasdyak ugyan az épület eladását megelőzően márványtáblát helyeztek el annak falán, a költő szülőházaként feltüntetve, de tudjuk, hogy ez nem pontos megfogalmazás.1 2 3 Még akkor sem, ha maga a költő is szülőházának vallhatta gyermekkorának szeretett otthonát, és hozzájárult, hogy összegyűjtött műveinek, a Vörösmarty Mihály Minden Munkái címet viselő kötet második, 1847-es kiadásának a címlapján is, mint szülőháza legyen feltüntetve (1. kép)? 1. kép A Nádasdyak tiszttartói há^a Nyéken, 1847. 1 A szerző ezúton szeretné megköszönni Márkus Piroskának, Jakus Orsolyának és Király Péternek a tanulmány megírásához nyújtott nélkülözhetetlen segítségüket. 2 HORVÁTH - KERÉNY1 2001,34. 3 KRESZ 1987,4. 145
