Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban
Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban hányadban találhatók olyan színlapok, amelyek nem közük a díjazottak sorát, csupán címlapjukon említik meg a herceg-nádor fundációját (Esferhagianorum munificentiapremijs donaretur), és azok, amelyek elénk tárják a hosszú, esetenként 180—200 tagú névsorokat. A Nomina Victorumok jellegzetessége: mindig a drámaprogramok függelékeként adták ki őket, a diáknévsort osztályok és feladattípusok szerint csoportosították. A Nomina Actorumok szokását követve megörökítik a nevezettek társadalmi és földrajzi hovatartozását, továbbá a legkisebb falvakig megnevezett illetőségi helyeiket. Ebből vonhatjuk le a következtetést: Nagyszombatban a Nyugat-Felföld és a mai Palócföld (pl. Eger), tehát a Királyi Magyarország északi fele; Sopronban elsősorban a történelmi Sopron és Vas vármegyék falvaiból kerültek ki a díjazottak, de találunk közöttük az Alföld (pl. Kalocsa, Nándorfehérvár-Belgrád) településeiről származó növendékeket is. Emellett általános tendencia volt, hogy nemcsak szabad királyi városi (Bécs, Nagyszombat, Pécs, Pozsony, Sopron), hanem mezővárosi, pl. Kapuvár, Kismarton, Kőszeg, Nagymarton, Pápa, Rohonc, Szakolca, Szombathely (Sabaria), Vágújhely;47 továbbá községi származású diákokat is kitüntettek. A soproni jezsuiták esetében Moson vármegyéből Pátfalu (Podersdorf) és Szentmiklós; Sopron vármegyéből Dénesfa, Fertőendréd (Endréd), Fertőrákos (Rákos), Fertőszéplak (Szépiák), Fraknó, Dör, Izsákfalu, Kishöflány, Kismarton, Kópháza, Lók, Lövő, Mutjsaj (mai Röjtökmuzsaj), Nagyhöflány, Nagymarton, Oszlop, Pápóc, Selegd (Stöttera), Sérc (Gschiess), Veszkény, Zemenye; Somogyországból Marcaü; Vas vármegyéből Bük, Gősfa, Ják, Köcsk, Kőszegszerdahely, Pósfa, Répcekethely (Mannersdorf an der Rabnitz), Vaskeresztes, Vönöck, Veszprém vármegyéből Palota (a mai Várpalota), Zalából pedig Csesztreg neve olvasható.48 Sopronban 1735-ben még a távolabbi Vöröskő (Pozsony vm.), Zavatka (Trencsén vm.) és Zsolna települések gyermekei is tanultak. Figyelemre méltó, hogy az Esterházy család nagyságát, (fiktív) őseit színpadra álü'tó előadásokat csupán egy esetben követte a prémiumosztás: Sopronban, 1735-ben, a Szent László király életében (1040 k—1095) játszódó, a kerlési csatát (1068) is bemutató, MichaëlEstorasról szóló Pmmium Fidei etAmoris-e.lőadás esetében.49 Egy másik családtörténeti előadás, a 10. században játszódó Primus firförar-dráma Eszterházy Károly püspök beiktatása esztendejében, 1762-ben hangzott el Egerben, a jezsuita gimnáziumban.50 A 3. példaként emü'thető, Emericus Estorasról szóló, 14 scénából álló Frophaum Martis Ungarici-úőadís (Nagyszombat, 1727) bemutatójának konkrét oka ismereden; e darabnak Mars hadistenhez hasonlított főhőse Estorás Imre, aki Árpád-házi II. András király (1205-1235) keresztes hadjáratában vett részt, és az egyiptomi Damiata város kapujában a mohamedánoktól szenvedett vértanúhalált keresztény hitéért.51 E családtörténeti előadások az Esterházy Pál által készíttetett Frophaum (Bées, 1700)52 életrajzait és Szent László király korától keltezett (fiktív) okleveleit pontosan elevenítették meg az iskolai színpadon, még a nádor halála után hosszú évtizedek múlva is. Ezen arisztokrata család távoü múltjába kalauzolta a nézőket a nagyszombati jezsuita gimnázium retorikai osztályának .diákszereplővel J ób Gábor jezsuita szerző, darabja, a Fides in regem patriam seu Georgio de Essoras ad Nicopolim gloriosa morte sublatus, amely 1727 augusztusában, tanévzáró keretében hangzott el. Főhőse, Georgius Estptorás Nikápolynál küzd a törökök ellen 1396-ban.53 A 3 felvonásból álló, latin nyelvű dráma közkedveltségét mutatja, hogy Csíksomlyón a ferencesek a 18. század egyik ismeretlen esztendejében egy Argumentummal ellátott teljes másolatot készítettek nyomtatott kiadásából.54 Ugyancsak az Esterházyak defensor-hivatásáról szól a Fidelis defensor Patriae, Deo, Imperatori, ac Populis Charissimus Nicolaus Esttperhagius (Nyitra, piarista gimnázium, 1741) című,55 három felvonásos történeti játék. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 2. magyarországi hadjárata idején, 1623-ban játszódik. A darab fő forrása a katoükus és udvarhű Petthö Ger47 A település-felsorolás elsőrangú forrásai: Ambitio Vindicata. Sive Stilico Komám Imperii Sceptrum Violenta manu sibi vindicare volens honori legitimi imperatoris jussu coptus et capite truncatus, Tyrnaviae, Typis Academicis per Fridericum Gall, 1719. (OSZK Pro 5; ELTE EK Kt MIN A 5); Pmmium Fidei et Amoris In Insigni Heröe Michäele Esterházy Theatralibus ludis exhibitum. Belohnung Der Trey, und Liebe In Der Persohn Des Grossen Heldens Michaelis Esgterhaf. In öffentlichen Schau-Spill vergestellet, Sopronij, Typis Nicolai Joannis Schmid, é. n. [1735]. (OSZK Pro 33.) 48 A színlapokon latin és német nyelven olvasható községek azonosításához alkalmaztuk: LELKES 2011. 49 Pmmium Fidei et Amoris. 50 Primus Estoras, Agriae, Typis Caroli Josephi Bauer, Episcopalis Typographi, [1762], (ELTE EK Kt MIN A 32.) 51 Frophaum Martis Ungarici ad Portas Damiatae erectum sive Emericus Estoras Be/li-Dux Ad Portas Damiatae pro Christiani nominis splendore gloriose dimicans ac occumbens, h. n., é. n. (ELTE EK Kt MIN A 18.) 52 Frophaum nobilissima ac antiquissima domus Estorasiana in tres diversum partes, Viennae Austriae, Typis Leopoldi Voigt, 1700. (RMKIII. 4171; Apponyi Hungarica 2790.) 53 Fides in regem patriam seu Georgio de Esqtoras ad Nicopolim gloriosa morte sublatus, Tyrnaviae, Typis Academicis per Fridericum Gall, 1727, 72 p. (ELTE EK Kt MIN. A 57.) A dráma adatait ismerteti: Staud, A jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I, i. m., 158. 54 Különálló füzetben, Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára, Csíksomlyó, A VI 9/5277. Könyvészeti leírása: MUCKENHAUPT 1999, 125, nr. I. 50; adatai: KILIÁN-PINTÉR-VARGA 1992, 75. Csíksomlyó, Nr. 87b; PINTÉR 1993a, 126, Nr. 95. 55 Fidelis defensor Patriae, Deo, Imperatori, ac Populis Charissimus Nicolaus Estferhacjus, Tyrnaviae, Typis Academicis Societatis Jesu, Anno 1741. (PKK P 33/8/16/4; OSZK Pro 38.) 14