Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

Medgyesy A. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

A periochákról is kitűnik a barokk30 iskolai színjátszás színes témarendje: a biblikus tárgyú darabok, születés-31 és szenvedéstörténeti32 Christus-allegoriák és moralitások mellett főként történeti játékokról tudunk. Az ókortól a 17. századig sok ország (bibliai országok, Perzsia, Hellas, Macedonia, Róma, Örményország, népvándorlás, Bizánc, Frank Birodalom, Magyarország) és témakör (ókeresztény és japán jezsuita mártírdrámák,33 trónviszályok, keresztény hősök) színre lép. Az előadások célja elsősorban pedagógiai-didaktikus szemléletű volt, ezért nemcsak a történeti tárgybeli tudást akarták elmélyíteni, hanem a színpadon bemutatott történeti események erkölcsi tanulságát példázták, ezáltal a nevelést szolgálták. Ennek érdekében a színdarabíró-rendező tanárok az alkalmazott egyetemes és magyar történeti összefüggéseket fiktív eseménysorral, vagy a csel-drámákra34 jellemző fordulatokkal színezték ki.

Inductio II. - Törökverő hősök a 18. század gimnáziumaiban

A karlócai (1699) és a pozsareváci (1718) békét követő évszázadban, az 1737—1739-es újabb osztrák-török háború és a belgrádi béke (1739) tapasztalataival természetes volt, hogy a törökök elleni vitéz küzdelem, az ezt megjelenítő hősök gyakran szerepeltek a középfokú oktatási intézmények theatrumaiban. Ennek — szó szerint — iskolapéldája a Dobó István (1502k.-1572) egri várkapitányról szóló Kerestyén Hercules avagy Achomet Vezéren dücsöséges diadalmat vevő Dobo István Egér-Várának Fő Kapitánya / Hercules Christianus Sive Stephanus Dobo / Der Christliche Hercules Oder Stephanus Dobo című, ismeretlen szerző tollából a pozsonyi jezsuitáknál 1729 szeptemberében bemutatott, Elöljáró Beszédből, 16 Ki-menetelből és Be-fejezésből álló, összesen 34 megnevezett szereplőt felvonultató előadás.35 Szintén Dobó István volt a főhőse az Egerben, 1700-ban Telekessy István (1633-1715) egri püspök és tihanyi apát tiszteletére előadott, Argumentumában „Nicolaus Istvanffius lib.l 8”36 hivatkozással ellátott, Triumphus GloriosusI Sive/ Novem Stephanorumpro/ Agria Strenuépugnantium gloriosa/ defensio ac victoria című, három felvonásos, latin nyelvű színdarabnak.37

Címe szerint a nándorfehérvári hős a központi figurája a Joannes Hunniades [Joannes Hunniades de Meyete Túrád exerátus Imperatore Victor] című, a nagyszombati jezsuita gimnázium középső nyelvtani osztályának játékaként, ismeretlen szerző tollából 1750 májusában színre vitt előadásnak.38 A 3 felvonásból és actusonként 5-6—8 scénából álló, latin nyelvű, vizsgált nagyszombati iskoladrámánk a Gyulafehérvár és Nagyszeben között 1442. március 22—25-én lezajlott, Mezethes csapatai fölött fényes győzelmet arató csata39 körülményeit állította a diákok elé. Ennek a Hunyadi-diadalnak a főhőse valójában Kemény (Kamonyai) Simon (?—1442) volt, aki megneszelte, hogy Mezethes emberei a csata során rá akarnak törni Hunyadira és meg akarják őt ölni. Kemény Simon (Simon Kemenyius) erre felöltötte magára Hunyadi páncélját — és ezzel együtt a törökök által neki szánt sorsot —, és hősi halált halva védte meg serege tényleges vezetőjét.40 A színdarab

30 A felvilágosodás és a reformkor erdélyi színlapjait elemzi: TAR 2012.

31 KILIÁN 1984, 5-6, 695-722; PINTÉR 2014, 129-147.

32 Legutóbbi összefoglalás: MEDGYESY S. 2009, főként: 247-253.

33 A liptószentmiklósi jezsuita kollégium - általunk ismert — első színi előadása volt Kilián Dániel egri kanonok támogatásával: Navarins et Celsus, 1744. szeptember 5. (Na^arius et Celsus,/ sive/ Christiana pro fide Christi/ Constantia, Cassoviae, Typis Academicis Societatis Jesu, é. n. [1744] OSZK Pro 39. Az előadásról és a színlapról Staud Géza is tesz említést, de a cselekmény-leírást és a szereposztást nem közli; a napra pontos dátumot Staud azonosította: STAUD II, 1986,189,192.) A 17 jelenetre osztott előadásban 22 szereplő lépett fel. Nazarius és Celsus, a két főszereplő, Nero császár (Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus) uralkodása idején (Kr. u. 54—68), ismeretlen esztendőben együtt szenvedett keresztény hitéért vértanúhalált Milánóban. Ünnepük: július 28. A darabról bővebben: MEDGYESY S. 2013a, 262-269.

34 Bővebben: DEMETER 2009, 151-168.

35 Kerestyén Hercules avagy Achomet Vezéren dücsöséges diadalmat vévő Dobo István Eger-Várának Fő Kapitánya. Hercules Christianus Sive Stephanus Dobo. Der Christliche Hercules Oder Stephanus Dobo, Posonii, 1729. (OSZK Pro 10 Patin], Pro 11 [magyar], Pro 12 [német]). Az előadás magyar nyelvű színlapját kiadta: Jezsuita iskoladrámák 1995, 1079—1087. További adatok az előadásról: STAUD I., 1984, 403-405. A törökverő hősök színpadi szerepeltetéséről bővebben: KILIÁN 1974,171-192; VARGA - PINTÉR 2000,136-172.

36 ISTVÁNFFY Miklós Historiarum de Rebus Ungaricis libri (Köln, 1622) című műve az egyik fő forrása volt a történeti témájú barokk iskoladrámáknak.

37 Triumphus Gloriosus/ Sive/ Novem Stephanorum pro/ Agria Strenuépugnantium gloriosa/ defensio ac victoria, Leutschoviae, [1700]. A dráma eddig kiadatlan, 12 oldalt számláló, szereposztást is közlő, latin nyelvű színlapjának lelőhelye: P/33/8/15//23.

38 A dráma adata: STAUD I, 1984, 194.

39 ENGEL - KRISTÓ - KUBINYI 1998, 202-203.

40 A 12 megnevezett szereplőt felvonultató darab cselekményét, Simon Kemenyius hőstettét így összegzi a színlap Argumentuma-. „Hunniades postquam competit, in se unum intentum esse Turcicum militem, ut adeo in effigie totis castris notaretur; Keményium sibi aloquin assimilem, nec invitum, suo habitu adornat; quo perempto laetus Mezethes, tunc primum se illusum advertit; ubi dexteritate Hunniadis praelio inferior e fuga retractus est. (Bondnius et alii). Addit Poesis Keményio in Castris filium. Hunniadem praeterea clade ante accepta debilitatum, quosdam de suis in Moldáviám suppetias oraturos ab egasse.” (Joannes Hunniades, Tyrnaviae, Typis Academicis S. J., Anno 1750,1. (GYEKK, Győr, G XXIII. 2. 11. coll. 57.)

12