Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Mona Dániel: Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei
Mona Dániel-. Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei maga írta a szövegét, melynek gyengesége miatt számos kritika támadta, még olyanok is, amelyek zenéjét pozitívan értékelték. 1924. január 14-én hunyt el Budapesten.3 Zichy Géza összesen hat operát komponált. Az életművéről szóló írások gyakran Gemma című balettjét is ideveszik, és hét színpadi darabról beszélnek, még gyakoribb viszont, hogy öt operáról számolnak be, és figyelmen kívül hagyják Zichy melodrámáját, A vár történetéi.. A művet egyeden egyszer, 1888. május 16-án adták elő az Operaházban. Az előadás színlapjáról kiderül, hogy Zichy Jenő az árvízkárosultak javára rendezett jótékonysági estjéről van szó,4 melyen a melodrámán kívül elhangzott még a Segítség című kísérőzene (ez egy harmadik Zichy, Zichy Mihály rajza után készült) és a Tündérek tava című ballada — mindkettő Zichy Géza szerzeménye. A Zichy Jenő rendezte IVár története „12 zenekari darab jellemzp költeményekkel. 4 szakaszban 12 élőképben”, mely költeményeket Nagy Imre szavalta. Ez után a műve után majdnem pontosan nyolc év telt el, mire Zichy újra bemutatott egy egész estés darabot. Zichy Géza operái Az első Zichy-operák sajtóvisszhangjáról Vizsgáljuk meg, hányszor adták elő Zichy öt nagyoperáját, az Alán, a Roland mesten, a Némát, a 11. Rákóczi Ferencet és a Rodostót, és hogy ezek az előadások — a bevételből következtetve — milyen népszerűségnek örvendtek.5 Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 1891 és 1894 között Zichy volt a Magyar Királyi Operaház intendánsa. Ez a tény, illetve a Zichy család társadalmi helyzete nyilvánvalóan hatott az újságírók véleményére. Alár Ha hihetünk Zichy Géza Wohl Jankához írt egyik levelének, az Alár már 1892 végén készen lehetett: „Ha az Isten megsegít szeptemberre »alár« késben van. ” — írja Zichy.6 1894. május 28-án panaszos hangú levelet ír Wohl Jankához, ahol többek közt azt mondja: „Dolgozni nem bírok, mindent megvetek, gyűlölök — meglátja én Alárt elfogom égetni örömöm fog telni benne — egy pillanatra ha ő is elvesg, elpusztul—pedig őt is szerettem! — Isten áldja meg Ont. ” A felesége után kesergő Zichy lemondott intendánsi posztjáról, mielőtt az Alán bemutatták. Az új intendáns megtagadta a bemutatót, így az Operaház csak 1896-ban tűzte műsorára a művet. A premiert április 11-én tartották meg. Az óvatos kritikai visszhangból is kiolvasható, hogy az opera szövegkönyvét nagyjából egységesen kifogásolja a sajtó: romantikus nyelvezetét elavultnak, konfliktusait és karaktereit kidolgozatlannak, terjedelmét indokolatlanul hosszúnak, bizonyos részeit kifejezetten gyengének, unalmasnak találják. Például: „Ehhez a minden ízében romantikus, és valljuk meg őszintén, gyönge szöveghez Zichy Géza gróf olyan mesteri és poétikus drámai Zenét írt, amely egy csapásra az élő magyar zeneszerzők legelsőjévé teszi őt. ”7 Zichy Géza költői kvalitásai kapcsán többnyire egyetért a sajtó: „A szövegből látható, hogy hol rejlik a dráma hibája. Kevés a cselekvény, a jellemek nem cselekeszpek, hanem ingadoznak, ami meglepetést a közönség a dráma folyamán talál, az abból áll, hogy a »holtnak vélt Alár, ím újra megjelen.« Zichy, a költő arra törekedett, hogy lyrikus helyzetekbe csücsöríts a a cselekvény egyes eseményeit. Ezt a költő a zeneszerző kedvéért tette. Mert, hogy a mű zenei részére áttérjünk, mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy gróf Zichy Gézában egyáltalában nincsen drámai erő, hanem annál több lírikus érzelem és az ezeknek megfelelő zenei forma. Valami uralkodó eredeti tehetséget se találtunk az Alár megtapsolt szerzőjében [...]” 8 Több lap is említi ezt a drámai hiányosságot, és vannak, akik, mint az iménti példákban, a lírai részek kvalitásával ellensúlyozzák ezt a hiányt. Még a dicsérő cikkek írói is tisztában vannak a mű kifogásolható részeivel, azzal, hogy egyes kritikusok számon kérik a mű zenéjén a magyarosságot, Wagner, Verdi és Meyerbeer hatását hallják ki a zenéből, és bírálják a deklamációt. Roland mester Bár az Aládaoz képest csaknem minden újságíró fejlődésként tekint a Roland mesterre, ez az opera is hasonló fogadtatásban részesül: többen kifogásolják a drámaiság teljes hiányát, az ügyetlen szöveget és a felesleges hosszúságot. így a Magyar Hírlap is: 3 Máig nem jelent meg olyan kötet, amely kellő részletességgel tárgyalná Zichy Géza életrajzát. Az Emlékeimnek csak két kötete készült el magyarul, a harmadik kötet csak német nyelven jelent meg (a fordítás akadályairól ld. Zichy egy ismeretlenhez Irt levelét: 1917. október 16. — OSZK: Levelestár). Göndöcs István Gróf Zichy Géza című, a Zenészedfüzetek részeként megjelent munkája (GÖNDÖCS 2004) túlzásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaz, pl. Meyerbeer-tanítványnak nevezi Zichyt, holott tanárát Mayerberger Károlynak hívták. A Grove és a The Oxford Dictionary of Music pedig igen szűkszavúan tárgyalják a szerző életét. 4 Elsősorban a Felső- és Közép-Tiszán okozott addig nem látott károkat az árvíz. 5 Az előadások pontos dátumát és a bevételek összegét ld. a Függelék 1. táblázató.ban. 6 Tátrafüred, 1892. július 16. (OSZK: Levelestár) 7 Alkotmány, 1896. április 12. 8 Közgazdasági Napló 1896. április 12. 116
