Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban
Alba Regia 46. (2018) 9-29. Medgyesy S. Norbert Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad A 18. SZÁZAD GIMNÁZIUMAIBAN Prologus - a barokk kori történelemoktatásról A 18. századi Magyarország közművelődését elsősorban a középiskolák határozták meg, hiszen diákjaik révén szélesebb társadalmi réteghez tudták a felekezeti kultúrát közvetíteni. A katolikus felekezet részéről a legtöbb kollégiumot a jezsuita, a piarista, a minorita és az obszerváns ferences szerzetesrend tartotta fenn ebben az időszakban.1 Emellett a pálosok működtettek középiskolákat, a jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatása után több gimnáziumukat átvették.2 A tanári kar oktatóit is e rendek tagjai adták. A középkori scholákban - a mindennapi liturgikus tevékenység következtében - természetszerűleg nagy hangsúlyt fektettek az énekoktatásra, amely a liturgia zenei nyelvét, a gregoriánt jelentette; Magyarországon saját tételekkel és a római liturgiában alkalmazott énekek dallamváltozataival (Magyar Gregorianum).3 Viszont a zeneoktatás kereteit a törökök által megszállt területeken nehéz volt fenntartani, a Magyarországon 1561 óta jelen lévő jezsuiták is inkább a színjátszásra fordították a figyelmet az éneklés helyett. A barokk kor amúgy is teátrális légkörében az iskoladrámák az oktatás mindennapos részei voltak.4 Tematikájuk szerint jelentős, ezres nagyságrendben számolható részüket a történeti tárgyú, latin, magyar vagy német nyelvű, több felvonásos színjátékok tették ki. E darabok az egyetemes történelemnek főként ókori és kisebb mértékben középkori fejezeteit dolgozták fel, valamint a magyar történelem egy-egy jeles személyiségét állították didaktikai és erkölcsi példaként a korabeli fiatalok elé. A jezsuiták által kipróbált és megalkotott, de más rendek és felekezetek által is hosszú ideig alkalmazott Ratio Studiorum (1599) elterjedése után a színdarabok jelentették a középiskolai történelemoktatás keretét. A protestánsok — kevésbé intézményesített formában — a 17. század végétől nagyobb súlyt helyeztek a történelemoktatásra.5 A katolikusok a bécsi egyetemen hozták létre az első történeti katedrát.6 A Habsburg Birodalom területén ezt tette általánosabbá a Nagyszombatban, 1735-ben Franz Wagner tollából napvilágot látott Rudimenta Historica, Sive Brevis, faálisque Methodus juventutem Orthodoxam notitia historica imbuendi, pro gymnasiis Societatis Jesu című, 6 kis kötetből álló értekezés, miszerint a bécsi udvar óhajára a jezsuita iskolákban el kellett kezdeni történelmet tanítani.7 A korabeli, véglegesnek szánt nevelési szabályzatot és konkrét tantervet — a korábbiak nyomán ugyancsak 1735-ben — Franz Molindes jezsuita tartományfőnök írta alá Instructio privata seu typus cursus annui pro sex humanioribus classibus in usum magistrorum Societatis lesu editus címmel, amely megadta a tananyag vázlatos elrendezését is. Ezzel vonult be a történelem a jezsuita gimnáziumok oktatási rendjébe.8 A piaristáknál is csak 1747-ben vezették be a rendszeres történelemoktatást, amelynek első gyakorlati példáját Kácsor Keresztély (1710—1792)9 piarista tanár adta 1752-ben.10 Mindezek mellett az egyetemes és magyar történeti témájú színdarabok előadása ugyanolyan rendszerességgel folytatódott minden hazai középiskolában, mint 1735 előtt. 1 Magyar neveléstörténeti áttekintés vizsgált korszakunkra vonatkozóan: MÉSZÁROS 1981, 272—310, 406—505, 594—514; A magyar nevelés története I. 1988, 81-142; MÉSZÁROS 1995, 5-19, 31-33, 40-41; 1996, 20-37; PINTÉR 2005, 581-592. 2 MEDGYESY S. 2007, 377-387; PINTÉR 2015b, 271-288. 3 MEZEY 1979; DOBSZAY 1984, 36-131; Magyarország zenetörténete I. 1988, 58-65, 141-164. 4 Bővebben: KILIÁN 1992, 153-206; 2008,13-22. 5 VARGA - PINTÉR 2000. 6 VALENTIN, 1978, 336. 7 Összefoglaló áttekintést ad a történeti témájú iskoladrámákról: VARGA — PINTÉR 2000; PINTÉR — VARGA 2002, 26—37. 8 MÉSZÁROS 1981, 460-466; SÁVOLY 2006, 539-545. 9 Életrajzát lásd: KILIÁN 2002, 319. 10 VARGA-PINTÉR 2000, 43. 9
