Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Novicsihin, Andreay - M. Lezásk Gabriella - Gáll Erwin: Tarsolylemeztöredék Andrejavszkaja scselből. Gontolatok a tarsolyok kelet-európai és Kárpát-medencei elterjedésével kapcsolatban
Novicsihin, Audrey — M. Lessük Gabriella - Gál!Erwin: Tarsolylemeztöredék Andrejevszkaja scselből... régészeti feltárás során talált öt gyermektemetkezésből négy.12 Az Andrejevszkaja scsel birituális temetőjéhez hasonló és azzal összevethető további 11—13. századi birituális temető a Kaukázus északnyugati előterében: Csernoklen,13 Ciplievszkij14 és Cemdolinszkij.15 Az előbbi leletanyagtól részben eltérnek a 2015-ben múzeumba került tárgyak. Az Sz. G. Bandurko által beszolgáltatott leletek között szerepel egy ezüstlemezes hajfonatkorong;16 egy töredékes ezüst tarsolylemez véretekkel díszítve; egy töredékes szablya, áttört, aranyozott bronz hüvelydíszekkel, keresztvassal, ezüst markolatgombbal, illetve függesztőverettel és hüvelyvéggel; két palmettadíszes aranyozott bronz téglalap alakú övdísz; egy ezüstből öntött vésett palmettamintás, gyöngysorkeretes szíjvég; és egy áttört függesztőveret. 2. A TÖREDÉKES TARSOLYLEMEZ (2. tábla) Kisebb jellegű írásunkban e leletanyagból — a leletanyag közlésének első lépéseként — az általunk tarsolylemeznek meghatározott tárgyat vizsgáljuk. A tarsolyra függesztett lemezt eredetileg viszonylag vastagabb ezüsdemezből készítették. A megmaradt részének egyrészt félkörös formája, másrészt a töredékes peremére szerelt, kisméretű sárgaréz17 veretek alapján is a tárgy tarsolylemez funkciójára következtethetünk. A lemez felületén deformálódás figyelhető meg, amelyet Lengyel Boglárka, a Magyar Nemzeti Múzeum fémrestaurátora mechanikai károsodásnak tart. Szerinte a hő hatására történő károsodás egyértelműen kizárható (ld. a Függelékben kifejtett érveit). A tárgyból megmaradt rész magassága, együtt a bújtatóverettel kb. 7,6 cm, legnagyobb szélessége pedig kb. 9,1 cm, a lap vastagsága kevesebb, mint 0,1 cm. A tarsolytöredék széleit félkörben háromkaréjos aranyozott sárgaréz véretekből álló sor díszítette, amelyet a lemez belső felületén egy újabb veretsor követett. Ez már csak néhány (talán négy) kerek, préselt gyöngysorutánzattal díszített aranyozott veretből állt, amelyeknek áttört közepébe üveg berakást (rubinvörös, zöld) helyeztek. A megmaradt három példány alapján a kerek veretek egyértelműen félkörben helyezkedtek el. A lemez szélén levő háromkarélyos öntött veretek és a közepén látható kerek veretek felerősítési módja speciális: minden veret hátuljára vékony bronzlemezkéket, illetve nittszegeket applikáltak. Ebben az esetben azonban egy ritka technikai eljárásra is felfigyeltünk: a vereteket oly módon szerelték fel, hogy a tarsolylemezt az illető ponton ádyukasztották, illetve a veretre felforrasztott nittszegre a lemez hátoldalán négyszögletű bronz alátétet húztak. Hasonló, a veret belsejébe forrasztott, a lemezen átdugott és a túloldalon egy átszakadást megakadályozó alátéten ellapított szegecsekkel történő felerősítésre nincs példa a honfoglalás kori tarsolylemezek esetében. Ez az észrevétel abból a szempontból fontos, mivel egyértelműsíti azt a tényt, hogy a veretek rendeltetése és a tarsolylemez készítése összefügg. Kérdés marad azonban, hogy a vereteket elsődlegesen vagy akár másodlagosan szerelték-e fel, vagyis mindez nem egy későbbi beavatkozás eredménye-e? A lemez hátulján megfigyelhető háromkarélyos, illetve kerek veretek rögzítési módjához hasonló a középen négyzet alakúra kivágott és erre applikált áttört, öntött négyzetes veret szerelési módja. A négyzet alakú aranyozott sárgaréz veretet a felső részén három, míg az alsó részén két bronzlemezke révén rögzítették az ezüsdemezből készített tarsolylemezhez. A sárgarézből öntött, aranyozott, középen áttört veret formája jellegzetes, amennyiben nem a megszokott négyszög alaknak felel meg. A méretéhez képest gazdagon díszített veretnek mind formája, mind díszítésmódja unikális: a közepén lévő áttörés négyzet alakú keretét három sáv és négy kerek bemélyített pont határolja. Az alsó részén lévő horizontális nyúlvány átmetszete háromszög alakú. A két, lefelé kiugró nyúlvány alakja absztraháló zoomorf ábrázolást sejtet (fej?). A veret felső részének közepén, az egymást követő két félkör ívelt peremet mély kannelura zárja le, amelyet a tárgy közepén újabb két ívelt borda követ. A tárgy két szélső nyúlványának pereme — az alsókkal szemben — egyenes. A veretet a perem belső ívén mindkét oldalon egymásba torkoló árkolások díszítik, azonban míg a bal oldalán ferde vonalkák láthatók, addig ezek a jobboldalán < alakúak, illetve ferde sávok egy ugyancsak kissé ferde négyszöget fognak közre. Leszögezhető, hogy a tárgynak a díszítése és a formája unikális, egyedi, párhuzamát nem ismerjük sem ebből a térségből, sem máshonnan. Ahogyan láthatjuk — bármennyire is töredékes — az Andrejevszkaja scselből előkerült tárgyon található jellegzetességek részben fellelhetők a honfoglalás kori tarsolylemezeken, részben viszont nem. A kaukázusi tarsolylemeznek nem 12 Novicsihin egy korábbi publikációjában a gyermektemetkezésekkel kapcsolatban felvetette a magyar etnikumhoz való tartozást a csontvázas temetkezés, a Ny-K-i tájolás, a palmettamintás tarsolyfüggesztő és a nyakban viselt kék gyöngy alapján. Szerinte a „türk-ugor” törzsek a 8-13. században a „Nyugat-Kaukázus előterében” éltek (НОВИЧИХИН 2015,109). 13 ПЬЯНКОВ 1988. 14 ПЬЯНКОВ 2000, 12-25. ” АРМАРЧУК 1997, 92—114. A hamvasztásos temetők jellegzetességeinek, dinamikájának összegzése: УСПЕНСКИЙ 2013, 86—98. 16 A bemélyített részeken helyenként aranyozás nyomai figyelhetők meg. 17 Mivel a veretek anyagát, illetve összetételét szakember nem vizsgálta, egyelőre csak feltételezhetjük, hogy a vereteket rézből vagy rézötvözetből készíthették. 68
