Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa elterjedése a Kárpát-medencében

Lukács László: Néprajz, népművészet, népi kultúra Székesfehérváron

tokrésze Tolna megyében volt, a Fehérvárra vezető hadiút mellett. Székesfehérvár neve, ez a három magyar közszóból álló összetétel, jelentős nyelvtörténeti értéket képvisel. Elemei teljesen érthetőek, külön magyarázatot alig igényelnek. Az oklevélben olvasható Fehérvár helynév fehér kőből épül várra utal. A (fekete) földből és fából történő építkezéssel szemben az Árpádok korának kezdetén a (fehér) kőből való építkezés általában az uralkodót jellemezte, ezért a fehér kőből falazott, fehérre meszelt várakhoz a nagyszerűség, a kiválóság, az előkelőség és a nemesség képzete kapcsolódott.21 22 Szent István király kis legendája szerint: „... megújította a dicsőséges S%entS^ű^Máriárólelnevezett templomotFehérvárban — a város kivételes nemességéről kapta nevét... ”22 Györffy György szerint: írA X. században várrá kiépített központ a fejedelmi módon fehér kőhői épült falairól kapta a Fehérvár nevet. ”23 Ilyen nevet a Kárpát-medencében mindössze három település kapott, a legfontosabb várak közül: Székesfehérvár, Gyulafehérvár és Nándorfehérvár. A Kárpát-medencén kívül tudunk Tengerfehérvárról (Biograd na moru) Dalmáciából, WeiBenburgról Bajorországból és Belgorodról Oroszországból. A Székes- előtag értelme: királyi székhelyül szolgáló. Fehérvár a középkorban a királyi család szakrális székhelye volt: koronázóváros, a királyi esküvők, királyi temetések, a királyi törvénylátó napok színhelye.24

Székesfehérvár mai településszerkezete jól tükrözi történeti korszakainak nyomait. Géza fejedelem várába vezető utak két sárvízi révtől, Úrhidától és Fövenytől (Tác) indultak. A fövenyi út Bizáncba, az úrhidai Rómába vezetett. Géza fejedelmi központja, korai vára a Belváros legmagasabb pontján, a mai Szent István-székesegyház dombján épült, ahonnan e két út kereszteződése jól ellenőrizhető volt. Szent István király korában a mai Belváros középtengelyében felépült a királyi bazilika, a koronázótemplom a középkorival megegyező utcahálózatot jelölt ki, amely napjainkig fennmaradt.

A mai Belvárost a 19. században született székesfehérváriak még Várnak nevezték (pl. bemegyek a Várba, mondták a külvárosokból a Városház téri piacra igyekvők). Napjainkig élnek az egykori elővárosok, külvárosok, városrészek nevei: Felsőváros, Víziváros, Palotaváros, Alsóváros, Tóváros, Öreghegy, Ráchegy, Maroshegy. Fejedelmeink korát idézik a vezér utcák, az Attila, Almos vezér, Zsolt, Botond, Bulcsú, Előd, Géza, Huba, Kond, Koppány, Lehel, Ond, Taksony, Tas, Töhötöm utca, a Huba köz és a Hétvezér tér.

Királyaink, illetve Székesfehérvár középkori szerepkörének emlékét őrzik: a Szent István tér, III. Béla király tér, Béla utca, Mátyás király körút, Hunyadi utca, Koronázó tér, Koronás Park, Királykúti lakónegyed, Király sor, Királypark, Várkapu utca, Várkörút, Várfal park, Bástya utca, Váralja sor, Aranybulla sétány. Anna királynéról, III. Béla királyunk feleségéről is nevezhetnénk el Székesfehérváron közterületet, hiszen földi maradványait királyi férjével együtt bolygatatlanul találták meg 1848-ban a koronázótemplom területén. Ez ideig egyedül kettőjük kilétét sikerült biztosan meghatározni. Mivel földi maradványaik a budai Mátyás-templomba kerültek, sírmellékleteiket a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Székesfehérváron a püspöki székesegyház altemplomában látható sírládáikon kívül közterület elnevezése is őrizhetné Anna királyné emlékét. A török korra emlékeztet a Basa utca, a Jancsár utca és a Jancsár köz elnevezése. Korábban Székesfehérvár határában Kisbasai dűlő, Váraljai Kisbasa dűlő, Jancsárkút, Jancsárkúti dűlő is volt. Örvendetes, hogy megmaradt a Fürdő utca, a Fürdő sor, a Sörház tér, a Bregyó köz, a Szeder utca, a Szeder köz, a Szedreskerti lakónegyed és a Farkasvermi út elnevezése. Sajnálatos, hogy eltűnt városunk újkori gazdálkodásának emlékét idéző Városmajor közterület nevünk.

Székesfehérvár—Palotaváros története folyamán nem csupán középkori formájú utcahálózatát, hanem régi utcaneveit is megőrizte. Az első írásban is ránk maradt palotavárosi utcanév a Sütő utca neve: Semlyesythewtca (Zsemlyesütő utca) formájával egy 1484-ben keletkezett iratban találkozunk. Itt épültek fel a sütők (pékek), házai, kemencéi. A sütők utcája a Tolnai utcára merőleges, aminek korábbi neve Kenyér utca volt. így szerepel még Wüstinger József 1826-ban készült várostérképén.

Középkori eredetre vallanak a városrész többi mesterségnevet viselő utcanevei is, hiszen közülük valamennyi az újkor előtt már virágzó kézművesipart jelöl. A Tobak utca a nyersbőrfeldolgozó tobakoknak, tímároknak volt a lakó- és munkahelye. Merőleges rá a Szömörce utca, amely a 19. század végéig a legfontosabb növényi eredetű cserző- és festőanyagnak számító cserszömörcéről kapta nevét. A Vargacsatornapart a cserzővargák, a Csapó utca az itt lakó csapók emlékét őrzi. A csapók, más néven kallósok vagy ványolók a gyapjú alapanyagú posztó készítésének mesterei voltak. Munkamenetük során a gyapjú tisztítása, fonása és szövése után a kallózás vagy ványolás következett. A Gajára épített kallómalom vízi energiájával verték, tömörítették a megszőtt gyapjút, a kallózás közben folyamatosan ömlő tiszta víz fehérre mosta a szennyes posztót.

A Rác utca népnévből képzett utcanév. Székesfehérvár—Palotaváros északi részét képező Rácváros főutcája a Rác utca volt, amelyben a 16. század második fele óta összpontosult mindaz, ami a szerb (rác) nemzetiség itteni történetéhez

21 KISS 1988,11. 546.

22 ÉRSZEGI 1983, 18.

23 GYÖRFFY 1987, 376.

24 KISS 1988, II. 546.

448