Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18 - 20. században

Demeter Zsófia: A dégi Festetics-uradalom a 18-20. században napban határozta meg a telkes jobbágyok marhás robotját.12 A 19. század második felének jobbágyfelszabadítás utáni hasonló elemzése13 már egy gyökeresen átalakult helyzetet tükröz. A volt úrbéresek között már csak egyetlen egésztelkest, 17 féltelkest, 36 negyedtelkes és 3 negyedtelken aluli birtokost, tehát 57 volt úrbéri területet művelő családfőt írtak össze. A volt úrbéresek kezén kisebb telkek voltak már. Mellettük az 1861—83 közötti időben már 43 házas zsellér élt Dégen. A zsellércsaládok munkaalkalmat az uradalomban találtak. 1910-ben pedig már a cselédek, a napszámosok és családtagjaik száma a 2500 főt is meghaladta.14 1925-ben a 3347 dégi illetőségű lakos 54%-a a környező 14 pusztán élt.15 Festetics Lajos (1732-1797) valószínűleg 1768-ban vette át a birtokok igazgatását, s azt haláláig folytathatta. Min­denesetre biztos, hogy a legeltető bérgazdaság keretei között már megjelent a juhtenyésztés legkorszerűbb fajtája, a meri­no tartása. Utal erre a gazdag juhászok itteni tevékenysége, akiket Ditz és nyomán a gazdasági irodalom Pusztamesterek­nek nevez, hiszen ők azok a legelőbérlő juhászvállalkozók, birkások, akik a merinó meghonosításában döntő szereppel rendelkeztek. Körülbelül erre a fél évszázadra szükség is volt ahhoz, hogy példájuk, s esetleg személyes közreműködésük nyomán messze földön híres juhászatát a dégi uradalom megalapozza. Lajos gróf építette Dégen, valószínűleg 1772-ben az első földszintes kúriát a Bozót-patak hídja közelében (2. kép). Támogatta az 1780-as években a katolikusok első kicsiny templomának és plébániaházának, illetve az 1790-es években a református templom, parókiaház és iskola építését.16 A kúria épületegyüttesében épült meg az uradalmi börtön, az úgynevezett kóterház 1774-75-ben.17 A 18. század második felében jelentős volt a betelepedés a pusztákra. Számos új családnév jelent meg ekkor, jelez­vén a majorsági gazdálkodás megindítását. A II. József kori felmérés 582 lakost talált, szélmalmot, mocsaras réteket,18 a térképek templomot és kápolnát, két majort és vendéglőt jelöltek. Sorra jelennek meg az anyakönyvi bejegyzésekben az újabb és újabb puszták nevei: Feketepuszta mellett 1789-ben Osztelek, 1791-ben Farkashalma, 1793-ban Pinkóc, 1795- ben Fácányos, 1796-ban Tófarka és Hunyoros.19 Új pusztaláncolat kezdett tehát már a 18. század végén kialakulni: az uradalom lassan kezdte belakni az eddig túl tágas birtokhatárt. Festetics Lajos utolsó éveiben, valószínűleg már fia kezdeményezésére indultak meg a nagy birtokrendezési mun­kák. Erre először az utal, hogy 1796-ban vették föl a volt Veszprém megyei földmérőt, Kováts Ferencet, aki az uradalmi inspektorságig vitte, s igen megbecsült vezető szakembere lett az uradalomnak. A művelt, írogató, fordító, s mérnöki (különösen a vízrendezési és útépítési) szakmunkák fordításában is jártas java korabeli inspektor Festetics Antal fő táma­sza lett a birtokrendezésben. Fia, dr. Kovács Pál, az első magyar nyelvű vidéki lap, a Hazánk szerkesztője Dégen született 1808-ban20 (3. kép). A 19. század első fele nagyjából Festetics Antal (1764—1853) földes uraságával, s egyben az uradalom nagy építkező korszakával esik egybe. Antal gróf idején került a birtokegyüttesbe zálogbirtokként Ecsi puszta21 és az ő nevét viseli Antalmajor. Festetics Antal, mint a legidősebb élő örökös, a családi birtok legnagyobb és legtermékenyebbnek tartott dégi részét szervezte meg, így ez lett a hitbizomány központja.22 Flatalmas vagyonát magas hivatalából (a Helytartótanács titkára) is gyarapítva, előbb Pesten, majd az 1810-es években már Dégen jelentős és nagyvonalú építkezést és birtokren­dezést hajtott végre.23 24 Megrendelésére alakult ki itt a kultúrtáj: kiegyenesített utak, fasorok, árvízmentes területek keletkeztek Kováts mérnök munkája nyomán. Az így kialakuló Belmajor középpontjában áll a Pollack Mihály által tervezett, és a székes­­fehérvári Klosz Ferenc építőmester által épített pompás új kastély, a szélen a belső melléképületek (az ún. Kiskastély a belső személyzet szállásául, a parádés istálló, illetve vendégszobák számára, a kocsiszín, a pajta és a jégverem), illetve a külső melléképületek (magtár, cselédházak, iparos-házak stb.), valamint a hatalmas park északi részén a vadászház, illetve a malom létesült (4—6. kép).2* A télen kifűthetetlen kastély helyett a Kiskastély emeletén alakítottak ki a tulajdonos téli 12 MÉREI 1948,193-194. 15 SÁNDOR 1970, 153-181, 158. 14 ILA - KOVACSICS, 1964.1. 173. 15 HAU G - VEREBICS 1984, 7-32,19. 16 ALFÖLDY 2015,15. 17 Piller Erzsébet: Dég község története. Kézirat. SZIKM Adattára. Néprajzi Adattár. 54. 0. 23. 18 EPERJESSY 1977, 119-160, 150. 19 HAU G - VEREBICS 1984, 7-32,15. 20 HAUG 1986, 7-13; Haug Antal: Kovats-Kovács család élete és munkássága. Kézirat. SZIKM Adattára. Helytörténeti Adattár 3683/86; KÁL­MÁN 1986,143-38. 21 Piller Erzsébet: Dég község története. Kézirat. SZIKM Adattára. Néprajzi Adattár. 54. 0. 23. 22 SISA 2005, 10. 23 ALFÖLDY 2015, 18. 24 ALFÖLDY 2015, 18-19. 324

Next

/
Oldalképek
Tartalom