Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 okvetetlenkedett és hadonászott a pisztolyával, amikor a miniszteri leveleket gépeltem. Anzelm hívta az ismerős főhadnagyot, az távolította el. Reggel is benn volt, láttuk, hogy ivott, de akkor még tisztességesen viselkedett. Jóska inasom becsukta előtte (minden áron be akart jönni) az ajtót, s ettől dühösödött fel, kereste Jóskát. Revolverétől nem ijedt meg senki, de részeg ember kezében könnyen elsülhet, s ez ilyenkor a baj. Később kiderült, a hadnagy szobafogságot kapott, állítólag még meg is verte a kapitány, elvette fegyverét és derékszíját. Délután Anzelm a gazdasági udvarban járkált; talált ott a lim-lomban egy bőrkötéses könyvet. Megnéztük; kiderült, hogy a Nemzeti Múzeum tulajdona, 1688-as kiadás. Német nyelvű könyv, amely a Duna vonalának leírásait tartalmazza. Ebből azt kell következtetnünk, hogy a Nemzeti Múzeumot kirabolták. [A jószágkormányzó február 28-án a közellátási minisztert tájékoztatja az uradalom helyzetéről — Farkas Gábor] Cím: 1945. február 28. Faragho Gábor úrnak, az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátási miniszterének. Miniszter Úr! Nem tudom, be kell-e mutatkoznom! ha igen, úgy röviden közlöm, hogy gróf Teleki Pál kormányától kezdve tagja voltam a legfelsőbb gazdasági tanácsnak, továbbá a Közellátási Minisztérium szúkebbkörű tanácsának. Ha különben a régi tisztviselői gárdából vannak tisztviselők, felvilágosítást tudnak adni eddigi működésemről. Fejér megye részéről vagyok beküldve a felsőházba, egyhangú szavazattal. A zirci apátság előszállási uradalmát vezetem, ill kezelem 21 éve. Ez az uradalom egyike az ország legnagyobb uradalmának; az ország és Budapest ellátásában a legerősebben vette ki részét. Az uradalom területe 27 ezer kát. hold, ebből szántó 18 ezer hold. December 3-án kerültünk orosz megszállás alá, azóta állandóan front alatt vagyunk. Fönntartottam az érintkezést Fejér, Tolna és Veszprém megyei gazdaságok jó részével, így csaknem 3 vármegye olyan részeinek ismerem a gazdasági helyzetét, amelyek orosz megszállás alatt vannak ill. voltak. Hasonlóak az előszállási uradalom helyzetéhez, vagy talán még rosszabbak. A következőkben adom az általam vezetett előszállási uradalom helyzetét. Az orosz megszállás kezdetén magtáraink csaknem telítve voltak. Volt bennük 200 vagon búza 35 vagon rozs, 63 vagon árpa, 45 vagon zab, 48 vagon borsó és a górékban 500 vagon csöves tengeri. Ma lehet még — megállapítani a folytonos zabrálások miatt lehetetlen — 30 vagon búza, 10 vagon rozs, — árpa, zab semmi, tehát a vetőmag sincs meg; borsó 20 vagon. Bab 10 vagon volt, ma már azt is kikezdték, úgyhogy lehet még 2 vagon. Ugyancsak kikezdték a tengerit is, de ez lehet még 300 vagonnal. A többit az oroszok elvitték, mégpedig tekintélyes részét kiutalás nélkül, noha mi, mint tulajdonosok, sőt gazdatisztjeink is mind itt maradtunk, és a helyünkön voltunk, cselédségünkkel együtt. Az állatállománynál még rosszabb a helyzet. Volt az oroszok bejövetelekor 628 ló és csikó; ebből igásló 400 db. Ma egy sincs, de még szerszám és kocsi sincs. Az uradalomban visszahagyott csikóféle 30 db lehet, egy-két éves csikók. A 916 db igásökörből egy-egy gazdaságban 2-6 db-ot hagytak meg, tehát annyit, amennyi a cselédség fa- és szalmaszükségletének behordására sem elegendő. A 850 db fejőstehénből van ugyan még az uradalom területén 70-80 db, de ezek is le vannak foglalva az oroszok által, mégpedig azon a címen, hogy az uradalom gazdátlan, tehát elhagyott birtok. A többi tehenet, mind a 770-et már el is hajtották az uradalom területéről. Ugyancsak elvitték a 212 db hasas üszőt. Teheneink mind törzskönyvezettek, s mi voltunk Budapest legnagyobb tejszállítói; az OMTK-hoz [ti. tejközpont átvételi üzletéhez - Farkas Gábor ] naponta 6000-7000 liter tejet szállítottunk. Az 1800 db különböző ivarú és korú növendékmarhából egyetlen darab sem maradt. Ugyanígy vagyunk a sertésállománnyal. Az oroszok bejövetelekor volt 991 anyasertésünk és magemse süldőnk. Az anyák közül 550 januári ellésű. Ezekből van még ma 9 szoptatós anya, 55 szopós malaccal! A többit mind lelőtték, mégpedig szoptatós anyákat is. Volt 2838 hízott sertésünk: hogy ezeket elvitték, azt természetesnek tartom. De elvitték az 1600 hízóba állítandó 50-60 kg-os süldőket is, sőt a 750 db novemberi ellési malacainkból is alig van, ez is lefoglalva az oroszok által; szóval mi nem rendelkezünk velük és nem tudjuk, melyik pillanatban viszik el. A juhállományunk 8124 db volt, ezek közül januárban került volna ellés alá 3542 db. Ma a helyzet az, hogy rideg birkánk sincs, szoptatós anyabirka lehet még 250 db s ugyanannyi bárány, de ezek is lefoglalva az oroszok által. Jövő évben zsírellátásról szó sem lehet; ez csak napraforgóolajjal pótolható. A zsírellátás már ez évben nehézséget okoz. Az oroszok a napraforgómagot érintetlenül hagyták mindenütt. Sürgős intézkedés kellene, hogy ezek az olajgyárak és olajütők azonnal üzembehelyeztessenek és az olaj foglaltassák le közellátás céljaira. Az általam vezetett uradalom olajgyárának kb. 60 vagon napraforgómag készlete van. A gyár nem helyezhető üzembe az örökös zabrálások miatt. Szíjakat elvitték. A kenyérgabonák után legfontosabb élelmi cikkünk a burgonya. Az orosz vezetőséggel ezt meg kell értetni és a vetőburgonyát meg kellene menteni. Az orosz katonaság a vidék népét állandóan robotoltatja. Hogy a föld elő legyen készíthető, az örökös robotolás megszüntetendő. A lakosság egyes helyeken föl volna használható fakitermelésre. Tüzelőanyaga az országnak jövőre sem lesz. A vidék lakosságának nincs se fejszéje, se ásója, se kapája. Ezekkel a vidék ellátandó. Ti. a föld jó része csak ásás után lesz elvethető. Ehhez nélkülözhetetlen a kapa és az ásó. Hogy a kormány a dohányt mennyire tartja luxuscikknek, nem tudom. 296
