Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945

a tárgyalásokat, az éhinség megakadályozására s arra, hogy a termelést meg kell indítani, különben elveszett az ország. Megadtam az uradalom helyzetét, amiből világosan láthatnak. Kértem Csorbától azt is, járjon közbe, hogy az új kormánnyal mielőbb személyesen tárgyalhassak. Érzem, kellene velük beszélnem, nem hiszem, hogy tisztán áll előttük az a rombolás, amit az oroszok véghezvittek.

Február 18., vasárnap

Sixtus indult Ménesmajorba, hogy a hó alól előkerült 7 magyar hullát eltemettesse, és beszéljen Gallasyval is, akiről három hete semmit sem hallottam. Embereink a pusztáról nem mernek kimozdulni, elkapják őket robotra. Árokásás, nem sejtük, mi készül? Csak nem leszünk újból front? Egy új frontot már nem bírunk ki. Sixtus eltemette a ménesmajori cselédekkel a 6 halottat. Január 20-án lőtték őket agyon az oroszok. Az északi orosz front szabadon bocsátotta őket, jöttek haza, itt beleestek az újabb frontba, s ez lett a végzetük.

Február 17-én, szombaton ígéret volt az itteni parancsnokságtól, hogy elküld Herczegfalvára. Antalmajort és a malmot kellett volna megnéznünk. Az ígéretet nem tartották be, nem adtak fogatot. így Anzelmmel Kelemenbe mentünk ki a kapitányhoz, hogy az ígért két tehenet és két ökröt elkérjük tőle. Tartotta ígéretét, adott írást a tehenekről, az ökrökre azt mondotta, holnap küldjünk érte, Kelemenben fogjunk be, hozzunk egy kocsi takarmányt, s a teheneket ezzel a kocsival vezessük Előszállásra. Egy hízót kértünk tőle. Azt mondotta, mihelyt sót kap és vágás lesz, adja ezt is. Kelemenből fölmentünk Róbertmajorba, ott beszéltem az első csírással [béressel — Farkas Gábor ] hogy jó két tehenet válasszon ki. Különben Kelemenbe tegnapelőtt hajtották át Szluha Aladár tinófalkáját, tegnap már vágták is az igásökreit. (Kipusztítanak ezek itt mindent, állat nem marad az egész vidéken.)

Sixtus Ménesmajorból azt a hírt hozta, hogy ott van 10 csikó, talán 4 ökör és egy dögrováson lévő bika. A cselédség alig akar dolgozni; a ménesbeli csikókat a darumajoriak és baracsiak vitték volna el. Nem tudom, hol volt a ménesgazda az egész idő alatt. Az csak akkor bújt ki a lakásából, ha hívattuk. Lehetedenül viselkedett. Most már a cselédség gyáva viselkedése, sok kárt okoz.

Róbertben nincs semmi újság. A kelemeni kapitányhoz tartozik felügyeletileg. A róberti cselédség kezdte hordani Előszállásról a földvári gyárból idehozott kendert. Zalay tudott róla és elnézte. „Lemartam a cselédséget”, s meghagytam, hogy csak utalványra vihetik. Fia egyszer megkezdik a fosztogatást, nem tudjuk útját állni. Ettől tartok Előszálláson is, a kukorica górék körül kellene rendet teremteni. Tárgyaltam Molnárral, talán tudunk valamit kezdeni. Első volna a kastély főkapujának megjavítása. Elhúzatták a tartó oszlopokat, s félő, hogy az egész boltozat leomlik. Szóval a pusztulás jelentkezik az épületeknél. Kamill, Gyurival és Kanik Ferkóval kiment Kelemenbe a két ökörért azzal, hogy onnét fölmennek Róbertbe a két tehénért; várom, mikor jönnek meg, és meghozzák-e az állatokat? Nem bízhatunk senki szavában. Úgy volt, hogy mi Anzelmmel ma biztos megyünk Herczegfalvára, az indulási idő ki volt tűzve 7 órára; korábban miséztünk. Misére menet a szerzsán azt mondotta, most intézkedik. Kijövet a miséről, nem találtunk intézkedőt, egyik kocsisuk azt mondotta, tud az útról. Egy félóra múlva már nem tudott, s fél kilenc körül kiderült, hogy nem mehetünk, a lovak másfelé vannak igénybe véve. Megnéztem az istállót, ott áll két pár ló, be sem fogtak egész nap. Ezt az utat a major is megígérte. A kis orosz lovat, amelyikhez taligát készíttettem, elvitték, így aztán meg sem tudunk mozdulni. Ezek mindent elkövetnek, hogy tétlenségre kárhoztassanak bennünket. Vagy talán, tartanak megint egy újabb visszanyomástól, ez sem lehetetlen!

Sixtus tegnap délután kint volt Daruban, ma kiment oda misézni. Daruban nincs orosz, meddig maradnak így? A gulyamajori magtár ajtaja fel volt törve, az ajtó bedobva a napraforgó magra. Rendelkeztem, az ajtót tegyék föl, és zárják le a magtárt.

Február 19., hétfő

Sixtus fél három felé jött meg Daruból. Provideálásai [intézkedései — Farkas Gábor] voltak, nehéz volt az út is. Az állatorvosék küldtek fel kóstolót az orosz disznóból. Nekik annyival könnyebb, hogy ha főznek az oroszokra, élelmet kapnak tőlük. Fontos, hogy ők is éljenek. Molnár áccsal beszéltem meg a kapufélfa javítását. Ma reggel hozzá kezdtek. Nem lehetett teljesen rendbe hozni, mivel a kő alatt téglák vannak, a kő visszatolása nem sikerült.

Anzelm és Sixtus reggel gyalog mentek Antal-, és Selyemmajoron keresztül Herczegfalvára. Én elmentem az intézővel a majorba körülnézni. Ott találkoztam a lókórház szerzsánjával, s kértem tőle egy lovat, hogy tudjak mozogni. Megígérte, ad lovat, kocsit. Kíváncsi vagyok, megkapom-e estére, ha igen, az állatorvossal reggel indulunk a felső kerületekbe. A déli órákban érkezett Szilárd gyárvezető. Ennek megörültem, hogy jött. Egyike azoknak, akik a legbátrabban viselkedtek az oroszokkal szemben. Elbeszélte Nagyvenyim német és orosz megszállását.

290