Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945 A könyvszekrényt a folyosóra, a padlásfeljáró elé állítottuk, befelé fordítva. Hogy mi marad meg a könyveinkből, a végén látjuk. Az apátsági gyönyörű fotel sárga bőrét az éjjel már lehúzták. Nem mutatkozik valami szelíd ápoló társaságnak. Nem sokat vihetnek és rombolhatnak már, hiszen alig van már valamink. Az ebédlőből még az apáti képeket is el kellett hoznunk. Figyelmeztettem a parancsnokot, hogy tűzifa van, ne szekrénnyel, könyvekkel és parkettával tüzeljenek. A parancsnok megértette, hogy mi lesz, majd látjuk a végén. Asszonyokat rendeltek be krumplit pucolni, kenyeret sütni és ablakot pucolni. Túlzottan kiszolgáltatják magukat, mintha odahaza mindegyiknek három inasa volna. Háború van, mi vagyunk a legyőzőnek. Nem sejtjük honnét (legalább is milyen irányból) jöhettek, így nem tudunk a front helyzetére következtetni. Azt sem tudjuk, meddig maradhatnak, lehet, hogy ők sem sejtik. Az bizonyos, hogy a földvári híd megszűnése (elvitte a jégzajlás az egészet) erősen nyugtalanítja az egész társaságot. [Ebben a szerencsétlen szituációban a főváros polgármesterének írja meg az uradalom állapotát, és közli, miben tudna segíteni az éhező lakosságon. A jószágkormányzó a polgármesternek jelzi, hogy a főváros élelmiszer ellátása veszélybe került. — Farkas Gábor ] „Kedves Barátom, a mai napon csepeli menekültek fordultak meg nálam dr. Imre Mihály és barátja - és informáltak a csepeli és a budapesti katasztrofális élelmezési helyzetről. Információjuk nélkül is tisztában voltam azzal, hogy elsősorban Budapest lakossága, de még a vidéki városaink lakossága is rövidesen az éhínség elé kerül. December 3-án kerültünk orosz megszállás alá, azóta állandóan fronthelyzetben vagyunk; tehát tisztán áll előttem a vidéki gazdasági helyzet. Erről szeretnélek, mint Budapest polgármesterét informálni, hogy Ti is tisztán lássatok. Amint én a helyzetet láttam, egyelőre — amint azt említettem — városaink, de ha gyorsan segítség nem érkezik, a jövő télen az egész ország lakossága éhínség előtt áll. Közlöm az előszállási uradalom helyzetét, hogy tiszta képetek legyen: 27ezer kát. holdat kezelek, tehát Mezőhegyes után az ország egyik legnagyobb birtokát. Elvittek az oroszok eddig 645 db lóból 600-at. Egy igáslovunk és egy szerszámunk sincs. Elvittek 916 db igásökörből 860-at. Ami megmaradt, az alja és még a takarmányozási munkát sem bírja meg. Elvittek 850 db fejőstehénből 780-at. A többit csak úgy tudtam megmenteni, hogy a cselédség között osztottam ki. Szarvasmarha növendékállományunk 1800 db volt. Ebből van ma 30-40. Sertés állományunk állott 775 anyagöbéből, ebből nincs talán 23. Hízó 2630 volt beállítva az oroszok bejövetelekor. Nincs belőle egy darab sem; mind elvitték. Hízónak való süldő volt 2150, nincs belőle 200, de hogy ez is meddig lesz, azt sem tudom. Tenyészkan országos tenyésztésre és tenyészemse volt 265, nincs egy sem. Birkaállományunk az oroszok bejövetelekor 7655 volt; ebből 500 körüli anyabirka van meg. Ezeket azért nem vitték el eddig, mivel ellésben vannak. Volt 71 vagon árpánk. Ma nincs annyi, hogy el tudnánk vetni. A 45 vagon zabból egy szem sem maradt. Búzából kb. 200 vagon volt az oroszok bejövetelekor; lehet még 50-60 vagon, amivel a közellátásnak segítségére tudunk lenni. Van ellenben — amire fel kel hívnom a figyelmeteket, mert hiszen mindenütt kell, hogy legyen — kukoricánk. Ebből kb. 600 vagon volt a termésünk, amelyből becslésem szerint még meg van 500 vagon. Ezt csövesen értem. Szemesen ez jelent 300-350 vagont. A 420 kát. hold cukorrépából ki tudtunk szedni az ősz folyamán 250 holdat. A kikezdett cukorrépa leföldelve kupacokban fekszik. Borsónk - ezt nem szeretik az oroszok — lehet még 20-25 vagon. Volt babunk is. Ebből mit hagytak meg az oroszok, ma még nem tudom, mert hiszen meg vagyok fosztva a közlekedés lehetőségétől. Nekem magamnak sincs lovam, szerszámom, nem is beszélve az autóról, mert hiszen autómat az oroszok az első nap elvitték. Mi az összes őszit elvetettük, tehát mondjuk így, ha rend lesz ebben az országban, a kenyérgabonája meg lesz ennek a vidéknek. Ellenben 8500 kát. hold a tavaszi vetésünk. Eddig hozzá sem tudtunk nyúlni a földhöz, mert hiszen — amint arra rámutattam - nincs igáslovunk, nincs igásökrünk, tehát nem tudunk dolgozni. Gazdasági cselédségünk létszáma 1100 fő. Ezek ma, amikor az oroszok nem hajtják őket robotba, itt állnak tétlenül. Nem tudunk velük mit kezdeni, mert hiszen nincs állatállományunk, amely télen is lefoglalta munkaerejüket. — Megvannak a traktoraink. Itt van tehát remén;'. Hogyha a rend helyreállna, és traktorainkat rendbe tudnánk hozni, és üzemanyagunk lenne, a 8500 kát. holdból legalább 5-6000 kát. holdat el tudnánk vetni, és pedig el tudnánk vetni borsóval, kukoricával esetleg burgonyával, szóval olyan terményekkel, amelyek alkalmasak arra, hogy az éhínségtől az országot megmentsék. Mik volnának tehát a teendők? Nagyon kérlek, mihelyt az ideiglenes kormány földművelésügyi és közellátásügyi miniszterével az érintkezést fel tudod venni, azonnal vedd fel. A kormány az orosz hadvezetőséggel tárgyalja le a jövő megélhetésének kérdését és tiltássá le: 1. Az igásállatok elvitelét. Itt csak az igásökrökről lehet szó, mert az igáslovaknál az oroszok nem engednek. Sőt, amely igásökröt ehittek az oroszok — mivel az mint hús nem érték — azonnal szét kell osztani a gazdaságoknak, hogy tudjanak, mihelyt kitavaszodik (a kitavaszodás pedig itt van) szántani azaz előkészíteni a földet a vetésre. 2. Ugyancsak letárgyalandó az orosz hadvezetőséggel, hogy a vetőmagot mindenkinél hagyják meg, mert hiszen 287
