Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945

Zárug segédtisztünket az éjjel agyonlőtték. A pincében lehettek ötvenen, egy óra körül bement hozzájuk három orosz katona, végignézte a fekvőhelyeket, a Serák csősz leányát el akarták közülük vinni, láthatóan erőszakolási szándékkal. Zárug védelmére kelt; kirántotta alóla a lányt, visszament a helyére, az orosz katona hívta fegyveres társát, aki ülőhelyzetben lövéssorozatot adott rá. Zárug szó nélkül kiszenvedett. Végtelen fájón érintett mindnyájunkat. Magáért a tényért is, de Zárugért is. (Szegény fiú, mint román menekült jött hozzánk decemberben múlt két éve. Azonnal az irodában s Előszállás kerületben alkalmaztuk. Rendkívül derék fiatalember volt. 180 holdas erdélyi birtokos-malomtulajdonos fia. Nem akart részt venni a román—orosz háborúban, azért menekült. Bár csak középiskolát végzett, praktikus gazdának bizonyult, s megmondtam neki, hogy mint kerületi vezetőt alkalmazzuk, csak várja meg a háború végét. Az orosz megszállás alatt a legbátrabban viselkedett. A Serák lányt úgy védte, mint édes testvérét. Meg tudta védeni csaknem nyolc héten keresztül, s a második front alkalmával ennek a védelméért kellett odaadnia az életét.) Az irodai őrnagynak azonnal jelentettük a dolgot, azt ígérte reggeli után kijön a helyszínre. Adjuk elő a katonát, fejbe löveti. Hogyan adjuk elő, hiszen a lelövés után azonnal megszökött a társával együtt, s annyi az orosz katona, hogy mozdulni sem tudunk tőlük, hogyan ismerjük föl?

Helyzetünk egyenesen kétségbeejtő! Kimentem az udvarra, az autógarázsban teheneket láttam, az őr tiltakozása ellenére odamentem, s láttam, hogy a mi teheneink. Talán nem előszállásiak, vagy róbertiek, vagy karácsonyiak. Tehát bomlik, oszlik minden, ma már csak az életünk megmentésére gondolhatunk. Mivel fánkat is viszik, gondolhatunk még a megfagyásra is. Az éjjel erős hófúvás és hideg volt. Attól tartok, hajtják cselédeinket havat lapátolni, s a nyomorultak ott pusztulnak. Hiszen se tüzelőanyaguk, sem ennivalójuk nincs, vagy legalább is fogytán van mindenük.

Zárugot tegnap 11 kor eltemettük. Szomorú temetés volt, alig voltunk páran. Anzelm és Sixtus sem jöhetett ki; közvetlen a temetés előtt jött Pronyin főhadnagy, hogy kifizesse az elvitt állatok árát. 37 db átvételét ismerte el 45 helyett és 12 tonna helyett fizetett 10 tonnát; 2 P-vel kg-ját. így a kaszába befolyt 20 ezer pengő a 15 igás ökörért és 30 db növendékállatért.

A nap különben csendesen telt el. Voltunk az állatorvoséknál, valamivel ők is könnyebben voltak. Az oroszok által levagdalt tyúkjaikból itt maradt egy, abból volt levesük ebédre. Mi is kaptunk belőle egy tányérral. Este 9-kor jelentettek oroszokat. Kimentem az inasszobába, tényleg ott volt két orosz s egy tolmács. Kaposvárról hoztak 300 lovat, azok számára kerestek elhelyezést. Hely akadt, hiszen a Külsőmajor teljesen üres. A katonák is ott helyezkedtek el, Ш. egy részük bejött hálni a kastélyba.

Egyik emberünk a telefon felszedéssel kinn volt Nagykarácsonyban. Nem tudott beszélni senkivel, látta a tiszti kocsit. Ügy tűnt fel neki, mintha üres volna a tehénistálló, a németek elhajtották volna ezek szerint a tehenészetet. Délután úgy hallottam, hogy az orosz őr a tehenészetünkben van Előszálláson, az egész tehenészetet a front után akarja hajtani. Megbíztam emberinket, vegyék ki, hol van a parancsnok? Nem tudtak meg reggelig semmit. Reggel Anzelmmel kimentünk a tehenészetbe tejért, kaptunk egy vödörrel ellenkezés nélkül. Anzelm érdeklődött meddig maradnak: azt mondták 15 napig, s akkor a tehenészetet hajtják a frontra. Azon törjük a fejünket, hogyan lehetne ennek útját állni. Félek, nem tudjuk megakadályozni! Eddig felzabáltak mindent, a katonaságot élelmezni kell, élelmezik abból, amit még találnak.

Úgy halljuk, a front Sárosd körül van, ha ez igaz, a felső kerületeink benn vannak a frontvonalban, ami ezek teljes pusztulását jelenti. Nagykarácsonyban járt emberünktől azt sem tudtuk meg, elment-e Lőrincz Zircre? Szeretnők, ha elment volna, így Zirc hallana rólunk, s elő tudna készülni a náluk bekövetkezett orosz megszállásra. Ha Zirc is úgy jár mint mi, a Rendet alig lehet megmenteni a végpusztulástól.

Sixtus Pronyinnal kint volt Róbertben. Zalayt a lakásából kitették, cselédlakásban van. Az anyagöbéket vagdalják, a tehenészet még ép, hiányzik belőle 5, ami itt volt a kastély udvarán és a Zalaynál elhelyezett 3. Az ökrök megvannak. Éjjelre elfoglaltuk a kormányzói részt oly módon, hogy Schmidinger kántorék mentek az irodába Anzelmmel és Romhányival, tehát voltak 8-an, Blankáék [akit kisasszonynak nevez. — Farkas Gábor] a szalont foglalták le 6-an, s mi 4-en az én hálószobámba voltunk. Hiszen menne valahogyan ez, csak az ágyazás és a mosakodás keserves.

Reggel jelentkezett Péter sekrestyés azzal, hogy neki adott hízó megvan, mivel nekünk nincs semmink, fölajánlja, vágassuk le saját részünkre. Nagyon szép és jól eső gondolat volt Pétertől, elfogadtam. (Különben Péter magatartásáról az egész megszállás alatt csak a legjobbat látom. Ez a magatartás feledtette velem egészen a múltat. Meg is bocsátottam neki. Szépen viselkedett.)

Már tegnap déli órákban benn volt a levegőben, hogy nem lesz az egész nap és az éjjel csendes. Nagy a vonulás Nagykarácsony felé, kocsi osztagok mentek. Egy osztag bement Előszállásmajorba. 4-5 óra között mozgalmas lett a kastély környéke. Bejött egy sergeant [szerzsán = altiszt — Farkas Gábor ] hihetetlen föllépéssel, a mi szobáinkra pályázott társaival együtt. Szerencsénkre, amikor a kaput az autónak kinyittattam, egy major jött be két kapitánnyal; szállást kerestek, megmutattuk a szobáinkat, megállapodott a plébániánál. Öt megkértük, jóindulatúnak mutatkozott, legyen se-279