Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945 A szántóterület a következő növények között oszlik meg: Gabona félék 25%, olajos növények 8%, kapások 30% szálastakarmányok 24%, cselédföldek 11%. A maradvány földeken ipari növényeket termelünk. Minden cselédnek 2 tehéntartása van. Az uradalomnak érdekeltsége van a dunaföldvári kendergyárban. Az uradalom területén az éves cselédek száma 972, családtagjaikkal együtt 3919 fő. Ezek gyermekeinek az iskoláztatásáról az uradalom gondoskodik. A cselédeken kívül foglakoztat éves munkásként 1098 főt. Ezek aratnak is. Az időszaki munkások száma 443 fő. Ezek fizetése természetbeni és készpénzbeli: megegyezés, ill. rendelet szerint. Munkásaink és cselédeink december közepe óta fizetést nem kaptak, ugyanis Szviderszky podpolkovnyik december 16-án az uradalom kasszáját lefoglalta, elvitt 195 ezer P-t, azon kívül még elvitt 287 ezer P értékű részvényt azzal, hogy ezeket az orosz bankba helyezi el, s innen fog kiutalni pénzt a munkások részére; ugyanakkor közölte velünk, hogy ettől kezdve ő kezeli az uradalmat. December 18-án láttuk utoljára. Az uradalom terménykészlete és állatállománya összesítéséből világosan látható, hogy a kiutalás nélkül elvitt termény és állatok miatt már a mai állapot szerint is csaknem lehetetlen az egész szántóterület bevetése és megművelése. Szántadanul, ill. vetedenül áll területünk 8731 kát. hold (5587 ha). Az uradalom terménykészlete fölöslegét, amely búzában, borsóban és babban mutatkozik, készséggel adjuk az orosz katonaság élelmezésére. Kérnünk kell azonban az uradalom orosz vezetőségét, hogy a vetőmagot és a munkások terményjárandóságát hagyja meg az uradalomban, ugyancsak hagyja meg az igás- és tenyészállatainkat. Az uradalom a környéknek, de Budapestnek is egyik legfontosabb élelmezője. Budapestre szállított naponkint 6 ezer liter tejet, évente pedig 5500-6000 hízott sertést, 2500 tonna lisztet, 1000 tonna búzát, 600 tonna borsót, 1000 tonna növényi olajat és 800 db vágómarhát, 30 tonna gyapjút. Az uradalom gazdasági üzemeinek feloszlatása maga után vonja a vidék népének az éhínségét, munkanélküliségét és erősen kihat Budapest népességének ellátására. Az uradalom nem egyéni birtok; elemi, középfokú és felsőfokú iskolákat tart fenn, azon kívül plébániákat és templomokat. Kérjük az uradalom orosz vezetőségét tiszteletteljesen arra, adjon nekünk 11 kerület részére 22 őrt, kerületenként tehát 2-2 főt, hogy a portyázó katonák kiutalásnélküli állat- és terményelvitelét részben megakadályozhassuk. Ugyancsak kérjük Szviderszky podpolkovnyik [alezredes — Farkas Gábor] által elvitt pénzünknek valamilyen formában való kiutalását, hogy munkásaink megszolgált bérét ki tudjuk fizetni. Az uradalomból kiutalással, de enélkül is elvitt állatok és termények értéke több millió P-t tesz ki, egy fillért ezekért eddig nem kaptunk. Az uradalom kasszája teljesen üres. Hagyó Kovács Gyula sk. jószágkormányzó, a magyar országgyűlés felsőházának tagja. Kiegészítés a Ciszterci Rend Zirci Apátság Előszállási Uradalma 1945. évi január 7-i jelentéséhez, kelt Előszállás, 1945. január 14-én A kiutalás nélküli termény- és állatelvitelek (zabrálások) szinte túlzott mértékben tovább folytatódik. Január 7-től 13-án estig kiutalás nélkül elvittek: 1033 q búzát 390 q zabot 80 q szemes tengerit, továbbá 140 db szarvasmarhát 70 db anyagöbét 498 db hízott sertést 653 db 60-70 kg-os beállítandó süldőt, 460 db birkát. Sokkal többet vittek volna el, de egyes pusztáinkon vannak orosz katonai alakulatok, s ezeknek vezető tisztjei erélyesen közbeléptek, megakadályozták állataink elhajtását, magtáraink feltörését. Egyik kerületünk tehenészetét már elhajtották a portyázó orosz katonák; az ott levő alakulat tisztje lovast küldött utánuk, így tereitette vissza az állatokat. Ugyanez a helyzet a gazdasági üzem vezetéséhez föltétlenül szükséges építkezési anyagokkal (deszkák, gerendák, állványfák). Ezeket is viszik és tűzre használják, noha van akácerdőnk és készséggel adjuk rendelkezésre az erdőnek kivágásra kerülő részét. Az akácfa frissen kivágva kitűnő tüzelőanyag. Itt van a fakitermelés ideje, közeleg a tavaszi munkák ideje. A munkások házaikból ki sem mozdulhatnak. így tönkremegy az egész gazdasági üzem. Ennek következményei: Az orosz hadsereg sem kaphat annyit az uradalomból, mint amennyit kaphatna rendszeres kiutalás útján. A zabrálások [harácsolás - Farkas Gábor ] révén rendkívül sok anyag megy veszendőbe. Nem tudjuk biztosítani a termelés folyamatosságát. Munkásságunk éhínség előtt áll. Ha Budapest orosz kézre kerül, a lakosság ellátása súlyos gond lesz, mi ott sem tudunk segíteni. Hagyó Kovács Gyula sk. jószágkormányzó, felsőházi tag. 272
