Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 A háborús évek gazdasági eredményeit főleg az állattartás produkálta. Az 1942—1943. gazdasági évben állateladásból 3 millió, terményekből 1 millió 300 ezer P bevétel keletkezett.3 Az 1943—1944. gazdasági évben a gabonatermés gyengén alakult. Az 1942. évből raktárakban maradt termények értékesítésével együtt az éves bevétel 2 millió 900 ezer P volt, míg az állatértékesítés 4 millió 863 ezer P-t hozott. Kényszerből, a hízók súlyának elérése előtt kellett eladni 5626 db süldőt. A vásárló a Rimamurányi—Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és a magyar honvédség első és negyedik hadtest hadtápszolgálata volt. A mezőgazdasági rész 4 millió 795 ezer 725 P-t, az uradalmi ipari üzemek 322 ezer 287 P, a bérépületek 2004 P jövedelmet hoztak. Ez az év volt az uradalom utolsó gazdasági éve. A kötött árat 1944-ben minden termékre kiterjesztették. A gabona, az abraktakarmány ármegállapítása elhibázott volt már 1941-ben, és ez így maradt 1942-ben is. 1943—1944-ben kötött volt a forgalom, betiltották a közveden vásárlásokat. (A Futura, ill. a Hombár cégeknél lehetett kiutalás útján árut vásárolni.) A gazdákat kényszerbeszolgáltatásra, kényszerhizlalásra kötelezték. Beszolgáltatás alá esett az 1942—1943. évi bruttó árpatermés 22%-a, a zabtermés (az arató- és cséplőrészekkel együtt) közel 49%-a. Az előszállási és a zirci uradalomban termett árpát 1400 db hízósertés lekötésével sikerült megváltani, a 22 vagon zabból 12 vagonnyi mennyiséget mentesített a kormányzóság. A tengeri vetésterületének kát. holdjai után be kellett szolgáltatni 7 mázsa szemes, ill. 10 mázsa csöves terményt. A jószágkormányzó a tengeribeszolgálatást hízók beállításával megváltotta, a cselédséget is belevitte a tengeribeszolgáltatás helyett a hizlalásba. A cselédség és a tisztikar 525 sertést kötött le hizlalásra. Az év folyamán az uradalom hízóállománya 8439 db sertésből állt. Ezekből június 30-ig 5276 db-ot leszállított. Az uradalom további süldőket is beállított hízóállományába: a zirci uradalomból 520, a cselédségtől vásárolt 492, a Rimamurány—Salgótarjáni Rt.-től, és az egri káptalantól 550 db-ot. Utóbbiak 75-80 kg-osak, és hízónként 300 P tiszta hasznot hoztak. Az abraktakarmány biztosítása az adott viszonyok között a jószágkormányzó hivatali összeköttetéseinek, ügyes tranzakcióinak volt köszönhető. Erre jó példa a Tudományegyetemnek lekötött 200, és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nek hizlalt 1200 sertés. A hízók takarmányozására az uradalom 69 vagon árpát, tengerit kapott; hozzá még saját tartalékából a hatóság 44 vagon árpát és 6 vagon korpát engedélyezett. A nagyvenyimi olajgyártól kiutalásképpen 63 vagon olajpogácsát és 31 vagon korpát kaptak. (Az uradalom nem rendelkezett szabadon az olajgyári és selyemmajori malom termékeivel.) Bevételek Az 1943—1944. gazdasági évben szántóföldi terményekből 1 millió 177 ezer P volt a bevétel. (Összehasonlításképpen: az előző évi bevétel 1 millió 918 ezer P volt.) A termények főbb tételei: cukorrépa 335 ezer P, kender 245 ezer P, hüvelyesek és olajos magvak 338 ezer P értékben; a többi bevétel magvakból és különleges növények eladásából jött össze. A simontornyai szeszgyár 141 ezer P bevétellel zárt (az előző évi 52 ezer P volt). Az erdészet bevétele 157 ezer P (az előző évi 94 ezer P) volt. Az erdészet kényszerkitermelést végzett (kétévi rátát). A tehenészet 1 millió 74 ezer P-t jövedelmezett. Az uradalom eladott 1 millió 990 liter tejet, 10 ezer 693 liter tejszínt, 172 mustra tehenet és 26 tenyészbikát. A 60 hízómarha 66 ezer, a 119 mustra igásökör 103 ezer P- t hozott; a juhászati bevétel 194 ezer 811 P volt: ebből a 288 mázsa gyapjú 110 ezer 762 P, a 10 ezer kg gomolya bevétele 30 ezer 391 P, a 242 tenyészjuh ára 18 ezer 390 P. A sertéságazat 1 millió 761 ezer P-t jövedelmezett. Eladásra került 5279 hízott sertés, 87 tenyészkan és tenyészemse. Az uradalom összbevétele a gazdasági évben (az olajgyári jövedelmek figyelmen kívül hagyásával) 6 millió 259 ezer 30 P lett, 130 ezer P-vel kevesebb, mint az előző évi. Figyelembe kell venni, hogy az uradalomban a gabonatermés az előző évihez viszonyítva 321 vagonnal, a csöves tengeri 100 vagonnal, a cukorrépa 100 vagonnal kevesebb volt. Ez 1 millió P-nél is több veszteséget jelentett. A kiesést az uradalom a tej- és a marhaár hatósági emelésével, a hizlalás számszerű fokozásával nem tudta kompenzálni. Kiadások Az uradalom a zirci közpénztárba 1 millió 672 ezer 468 P-t fizetett be. Az összegből a rendi éves fönntartásra és instruálásra 1 millió 337 ezer 400 P-t, beruházásra 71 millió 991 ezer 56, instrukciós kiadásra 190 ezer 502 P-t fordított. Utóbbiból a pécsi kölcsön utolsó részletét törlesztették, 159 ezer P-t. (A befizetéssel a pécsi intézetre fölvett kölcsönt végleg kifizették, az előszállási uradalom telekkönyvében a Teherlap bejegyzését törölték.) A közpénztárban maradt 76 ezer 147 P-t rendkívüli kiadásokra fordították. Az üzemviteli költségek között az állami adók nagy tételű kiadásokat jelentettek, összesen 322 ezer P-t. A közös költségekre 149 ezer, a gépműhelyre 137 ezer, a malomra 542 ezer, abraktakarmányra és a cselédség gabonájának felvásárlására 505 ezer P-t költöttek. Az uradalom kényszerből 1526 süldőt vásárolt, 149 ezer 3 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 261. 218
