Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Alba Regia 45. (2017) 217-322. Farkas Gábor (f) A ZIRCI APÁTSÁG ELŐSZÁLLÁSI URADALMA IV. rész: 1938-1945 „YLlős^állás okosan kebelt egyházi nagybirtok; konstruktív tényező” (Shvoy Lajos) Háborús gazdálkodás A hadfelszerelési program uradalmi terhei 1938 márciusában Darányi Kálmán miniszterelnök hadiipari beruházási programot hirdetett meg, 1 milliárd P tőke támogatással. A kincstárban az összeg nem állt rendelkezésére; részben rendkívüli adó formájában szerezte meg az állam. (Az 50 ezer P-nél nagyobb alaptőkék után egyszeri hozzájárulással fizette meg a vagyonos polgárság és a közületek.) A mezőgazdasági foglalkozásúakra 250 milliót vetettek ki, kát. holdanként 5 pengőt. A zirci apátságnak eredetileg (480 ezer aranykorona után) 2 millió 430 ezer P-t kellett volna fizetnie, tíz év alatt egyenlő részletekben törlesztenie. (Az évi részlet így 243 ezer P volt.) A tanító rendek, a ciszterciek is, tiltakoztak a megterhelés miatt, mondván, hogy mezőgazdasági ingadanaik jövedelme közcélokat szolgál. A pénzügyminisztériumi egyeztetések után a megállapodás számukra kedvezően dőlt el: a tanító rendeket kát. holdanként 2 P beruházási hozzájárulással terhelték meg. A zirci apátság tehát végül 940 ezer P-t fizetett, és megkapta a 10 éves fizetési moratóriumot. Az évi rendi hozzájárulás 94 ezer P-re csökkent, amiből Előszállásra 72 ezer P esett.1 A mezőgazdasági termékek konjunktúrája Az 1938—1939. évi jövedelem 1 millió 634 ezer P, a kiadás 1 millió 200 ezer P volt. Az 1939-1940. évi termés kiemelkedően jó lett, 1 millió 770 ezer 784 P tiszta jövedelmet hozott. A jövedelem szántóterületre kivetítve 77 P/kat. hold. A nagyobb jövedelem az állattenyésztésből, főleg exportból eredt. Ez 2 millió 300 ezer P-t tett ki. A terményekből a bevétel 1 millió 300 P volt. Az 1940—41. gazdasági év eredményei lehetőséget teremtettek arra, hogy az előszállási uradalmi cselédség járandóságait összehasonlítsák egy 10 holdas családi gazdaság jövedelmi viszonyaival. Úgy találták, hogy a konvenció a kisbirtok jövedelmi viszonyait eléri. Az uradalom tiszta jövedelme ebből 1 millió 822 ezer 24 P volt.2 1941-ben már nem volt szabad kereskedelem, állami szabályozás szűkítette a piaci lehetőségeket Árueladás és szállítás állami megrendelésre történhetett, kizárólag belső piacra. 1940-ben az előző bő termésű év termékeiből nagyobb mennyiség volt a raktárakban. Értékesítésük ez év őszén történt. A háborús gazdasági évek jövedelmi viszonyait a konjunktúra szabta meg. Az uradalom a háborús terhekből, a termény- és az állatbeszolgáltatásból és még több anyagi áldozatból kivette részét. A konjunktúrából származó haszon lehetővé tette a szociális kiadások növelését. 1942-ben az uradalom 10 cselédgyerek közép- és felsőbb iskolai oktatásának elősegítésére 140 ezer 688 P alapítványt tett. Ennek kamataiból 10 cselédgyerek oktatását finanszírozták. Az uradalomban 11 elemi népiskola működött. A továbbtanulókra az iskola tanítója és a kerületi gazdatiszt együttesen tett javaslatot, ezt a jószágkormányzó elé terjesztették, aki döntést hozott. Hasonló támogatást kaptak a tiszti családok gyermekei, ha 2 vagy ennél több gyermek tanult. A segély gyermekenként évi 100 P volt. ' VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1938. 2 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Számvevőségi jelentések. A. 1939-1941. 217
