Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes - Morgós András - Horváth Emil: A székesfehérvári új Budai kapu 17 -18. századi fahídja: ásatási és dendokronológiai eredmények
Szűcsi Frigyes — Morgás András - Horváth Emik A székesfehérvári új Budai kapu 17—18. századi fahídja: ásatási és dendrokronológiai eredmények A fallal ölelt belvárosból - a „régi” Budai kapu idején feltételezetthez5 képest kiszélesített — vízzel teli várárok fölött fából készült hídon lehetett észak felé kijutni (2. ábra), a 15 éves háború viszontagságaiban elnéptelenedett Budai külvárosba (mai Felsőváros).5 * Az egykori híd fa- és kőpilléreire elsőként 2000-ben Siklósi Gyula bukkant rá a Várkapu utca 1. pincéjében ásott kutatóárkokban (1. ábra/B; 5. tábla)) majd a 2012—2013. évi Fő utca és környéke rekonstrukció földmunkái során folytatott régészeti feladatellátást vezető Szűcsi Frigyes újabb fapilléreket dokumentált a mai Varkocs szobor előtti szökőkút alatt (Várkapu utca 1. és 2. épületek között), valamint a Fő utcán, a Marosi Arnold utca kereszteződésének vonalában (1. ábra/A, C). A feltárások során előkerült faleletek dendrokronológiai feldolgozásának eredményei hozzájárultak a védmúvek történetének jobb megismeréséhez. 2. ábra A védmüvek és a fahíd egy elképzelhető rekonstrukciója a 17. szazad első negyedében a mai Fő utca és a Dr. Koch Lászjó utca kereszteződéséből nézyye (Pazfrik Kft.) Az új Budai kapu felvonóhídja és a vizesárkon átvezető fahídja korabeli ábrázolásokon Az áthelyezett és újonnan kiépített új Budai kapuról és a vizes várárkon való átjutást biztosító fahídról a legkorábbi ábrázolás Wathay Ferencnek az Énekes könyvéhez készült egyik vízfestménye (3. ábra). Az 1602. augusztusi török ostromot ábrázoló festmény jobb oldalán, a Király bástyától jobbra látható az egyszerű fehér kapu, tetején II. Rudolf német-római császár és magyar király építési feliratával (RVDOL. II. / D. G. E. R. I).8 A képen a kapu felvonóhídját az ostrom miatt zárva tartják. A kapu felvonóhídja későbbi ábrázolásokon már nem jelenik meg. Előtte egyszerű cölöphíd részlete látható, rajta három pillérsorának három szélső cölöpjével. Közel kilenc évtized múltán, 1689-ben készült J. de la Vergne felvételi rajza (1. tábla/1—2). Ezen a várárok erődített túlpartjára vezető hosszú híd hét pillérsorát lehet összeszámolni. Az 1691-es német nyelvű városalaprajzon viszont mindössze 5 pillérsort ábrázoltak (1. tábla/3-4). F. de Prati hadmérnök 1720-as felvételi rajza nem láttat pilléreket (1. tábla/5— 6), sem az 1738-as német nyelvű városalaprajz (2. tábla/1—2). Utóbbi kettőn azonban megjelent egy felvonóhíd a vizesárok felett átvezető fahíd közepén.9 J. Ch. Leopold F. В. Werner rajza után készült 1741 előtti metszetén 4 pillérsor látszódik, de sejthető még egy ötödik a háztetők takarásában (2. tábla/3A-). Egyedül ezen a metszeten látszódik valamelyest a pillérsorok szerkezete is: 3. ábra Wathay Ferenc Fehérvár 1602-es ostromát ábrázoló vízfestménye, jobb felső szyélén a^ új Budai kapuval és cölöphídjával (BAITZ 1996, 13) 5 A régi Budai kapu korabeli (értsd: 1601 előtti) várárok szélességére csak az 1601. évi olasz alaprajzi vázlat és az 1601. évi francia metszet alapján lehet következtetéseket levonni (SIKLÓSI 1990, 29). 6 KOLLÁTH 2015, 387. Stfketfehérvár, Várkapu u. 1. című dokumentáció a Szent István Király Múzeum adattárában (ltsz. 7094). 8 SIKLÓSI 1999, 25. 9 SIKLÓSI 2016. 194
