Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt?
Siklósi Gyula (f): Mit rejtegetett a föld mélye a Hotel Magyar Király alatt? Székesfehérvári leletnek tartják azt a téglát, melyen a kilencágú korona alatt fordított „S J 1881” felirat olvasható. A Schmidegg-család téglaégetőjéből származó téglák több fehérvári Schmidegg épület falából is előkerültek. A Schmidegg-család házának építéséhez egy közeli, a török korban elpusztult templom faragott és kváderköveit, köztük egy 15. századi homokkő bordát is felhasználtak. Ez nem volt meglepő, hiszen a város neves műgyűjtője, Körösi Jenő, pár évvel ezelőtt két középkori kőfaragványt is talált a helyszínen. A Schmidegg-ház építéséhez természetesen elsősorban a Schmidegg-család téglaégetőjének termékeit, téglát, tetőcserepet használtak fel, a téglafelszínből kiemelkedő, tükörírású, „S” [= Schmiedegg] monogram fölött 3 részes, alul sarkos, zárt, illetve lekerekített koronával megjelölve.33 34 A ZlCHY-CSALÁD Schmidegg Tamás (?—1832 előtt) legidősebb fia, Tamás, 1820-ban született és már az ő birtokában levő ingadant vásárolták meg 1829-ben Gróf Zichy Ferenc fiai, Domonkos, Jenő és Ödön. Hogy Zichy Ödön tovább működtette a téglaégetőt, bizonyíthatják azok a Székesfehérváron előkerült, a téglafelszínből kiemelkedő, „Ö Z” [= Ödön Zichy] monogramos téglák, melyek azonban a kálozi égetőben is készülhettek (15. ábra)?* 15. ábra „O Z” [— Ödön Zichy] monogramos téglák Az építkezéshez használt téglákat az 1700-as évek elejétől valószínűsíthetően működő fehérvári Zichy Uradalmi Téglagyár biztosíthatta. A téglaégető létét a Gr. Zichy III. János (Gr. Zichy II. Pál fia) által 1724 körül gyártott „CZ” monogramos téglák gyakori fehérvári előfordulása (Székesfehérvár, Kossuth utca, Árpád fürdő) igazolja elsőként, bár Soponyán is előkerült három ilyen példány.35 1727—1780 között a Gróf Zichy János tulajdonában lévő téglagyárból származó, „С I Z” (=Comes Iohannes Zichy) monogramos téglák kerültek elő Székesfehérváron, az Esterházy palotából, másodlagos felhasználásból, (Oskola utca 10.) melyeket 1988-ban beleltározás nélkül publikálták.36 Hasonló téglák kerültek ki a Gróf Zichy József (1841—1865) tulajdonában lévő téglagyárból („С I Z” = Comes Iohannes Zichy), melyeket a gróf Zichy János özvegye által 1781-ben épített városi palota építéséhez használtak fel (Székesfehérvár, Kossuth Lajos utca 1.), ezeket 1988-ban beleltározás nélkül publikálták.37 Ugyancsak a feltételezett székesfehérvári téglaégetőbői kerültek ki a városban több helyütt előforduló, 1781 körül Zichy VI. János özvegye Gr. Luzsénszky Terézia által „C IZ „ [= Comes Ioannes Zichy] monogrammal készíttetett téglák.38 39 40 Az 1777—1830-ig terjedő időszakból (Zichy VI. János 1781, Gr. Zichy Jánosné) származó, a téglafelszínbe bemélyedő, lekerekített sarkú négyzet alakú mezőben, bemélyedő „Z” [= Zichy] monogramos téglákat találtunk az Árpád fürdőben és másutt is város területén (16. ábra)?‘> A Megyei Levéltár épületének egy részét Zuber Pál építtette 1826-32 között. Ezért sejtik sokan az ő monogramját azokon a téglákon, melyek az uradalmi téglaégető Zichy Pál (1808—1850) által birtokolt téglagyárából származhatnak. A Székesfehérvár, Szent István tér 3-4. ásatásán előkerült, a tégla felszínéből kiemelkedő „Z , . P” [= Zichy Pál] monogramos téglák, melyek közül az egyiken vessző alakú szigla van (17. ábra).*' 33 SZIKM 08.96-97; 103. 34 SZIKM 08.137. 35 SZIKM 08.276 36 МВТ 37 МВТ 38 H Ltsz. nélk. 39 SZIKM 08.275; 08.138; 06.401; 06.595; 08.282; 08.283; 08.136. 40 SZIKM 06.401; 06.595. 187
