Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza

Bánya István: Fejér megye sold székének történeti földrajza

iratokban végig Fejér megyei településként említették.196

— Ágasegyházához érünk, mely a 15—16. századi oklevelekben solti széki településként jelent meg.197 Rosta Szabolcs kutatásaiból tudjuk, hogy a falu 1359. évi határleírása lényegében megegyezik a település mai határával.198

— Ágasegyháza keleti szomszédja a kecskeméti széki Köncsög kun szállás volt. Érdekesség, hogy egy 1509. évi oklevélben Köncsögöt (és majd lentebb látni fogjuk Bócsaszállást, valamint Orgoványszállást) is solti széki településként említették.199 Déli szomszédai a 15. században a Halas-székhez tartozó Orgovány kun szállás, valamint Haylegybá% S^entkosgna és S^entmária puszták voltak.200

— Izsáktól délre, a Kolon-tó déli szélén feküdt a középkori Pábi. A települést végig Fejér megyei településként találjuk meg az iratokban.201

— Következett Csengőd, Tabd és Cehe, melyek az okleveles adatok szerint a solti székhez tartoztak a 15. század folyamán.202 Keleti szomszédjuk a kun Kaskantyús^állás volt.203 Cebétől délre feküdt Vadkert, mely szintén solti széki településként szerepelt az iratokban.204 Tőle keletre terült el az imént említett kun Bócsas^állás és Tás(lárszállás. A határ innen délnyugati irányban folytatódott Bánegyhága felé, melynek a középkori források hiányában nem ismerjük vármegyei hovatartozását.

— A határ ezután elérte a solti széki Kecel és Polgárd települések keleti szélét.205 Tőlük keletre található Pirtó, Kistelek, illetve Sfarkaspussja, melyek középkori (vélhetően kun) előzményeit nem ismerjük.

— Megérkeztünk Polgárd déli szomszédjához, a mai Császártöltés keleti felét elfoglaló Csaláho'g. A településről eddig nem sikerült középkori forrást találni, a környező települések okleveleiben sem említették nemeseit. Kérdéses, hogy területén milyen néven létezett település a középkorban, illetve, hogy a solti székhez tartozott-e.

— Innen a Dunáig tartó, mintegy 40 km hosszú határszakaszról csupán töredékes adataink vannak. Ennek oka középkori források pusztulása és a már említett török kori magyar-rác/vlah népességcsere.

— Következik a Jánoshalma—Császártöltés—Hajós hármashatára környékén létezett Kegyesfóldje puszta (~ mai Kéleshalom területe), mely a 15—16. században a solti széki Orbágysgentgyörgy tartozéka volt.206 207

— Innen a határ délnyugati irányban haladhatott a Bodrog megyei Zside, Borota, ArokegyhásyP1 és Kém, valamint a solti széki Orbágys^entgyörgy, Éld peremén.208 Érdekes, hogy Árokegyházát a korábbi kutatásokban Zside és Jánoshalma közé helyezték el, ofyan területre, ahol nincs adat a névadó árokról, vagy hozzá hasonló, jellegzetes felszínformáról.209 Ezzel szemben a mai Nemesnádudvar északkeleti részén, a Rém és Borota nyugati határán található keskeny és több kilométer hosszúságú Mély-völgy peremén sikerült azonosítani egy késő középkori templomos helyet.210 * 212 * Ügy vélem, ez a keskeny és valóban mély völgy lehetett Árokegyháza névadója.

— A határ innen nyugat-északnyugat felé fordult. A forrásokban Nádudvart2", Adócsőt2'2, Dusnokot és Váradot2Xi solti széki településként, jobbágyot és Szántót pedig Bodrog megyei településként említették.214 Ugyanakkor a mai Dusnok határához tartozó Újfalu, I^sák, Kogmó, illetve a Sükösd határába olvadt Tám, Karasz és Korpád hovatartozása jelenleg még nem ismert.

— Dusnoktól nyugat felé következett Dalocsa és Bogyis^ló. Hovatartozásuk a források hiánya miatt erősen bizonytalan. Kőhegyi Mihály szerint mindkettő Fejér megyei volt.215 Érdújhelyi Menyhért szerint viszont Bogyiszló Bodroghoz

1,6 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 414-415, 417, 419; GYÖRFFY 1956, 410.

197 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 291, 318, 335; DL 106583; PESTY 1882, 486; KOVACHICH 1799, 322.

198 ROSTA 2014, 56; GYÁRFÁS 1883, 503.

199 ROSTA 2009, 186.

200 ROSTA 2014, 53-56.

201 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 338, 370.

202 DL 6964; BÁRTFAI SZABÓ 1938, 342-343.

203 GYÁRFÁS 1883, 663.

204 DL 10518; BALÁZS - KISS - SCHRAMEK 2007, 56; BÁRTFAI SZABÓ 1938, 323.

205 CSÁNKI 1897, 343; DL 11877

206 DL 67340; DL 67341; DL 71310; DF 280109; BALÁZS - KISS - SCHRAMEK 2007, 64-65.

207 DL 18514

208 GYÖRFFY 1963, 713; BÁRTFAI SZABÓ 1938, 328; NAGY - NAGY - VÉGHELY 1871, 95-98; CSÁNKI 1894,193,196-197.

209 WICKER 2004, 26; H. TÓTH 1990, 199.

210 KFL.VIII.2.a. No.9.; KJM Rég. Ad. 2015.5094

2,1 DL 16053; D. SZABÓ 1992,189-190.

212 NAGY - DEÁK - NAGY 1879, 408.

2.3 IPOLYI - NAGY - VÉGHELY 1873, 394; DL 75374

2.4 NAGY 1894, 515.

215 KŐHEGYI 1992,206-207.

161