Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pátija István: Fejér megye solti székének történeti földrajza költöztek a szomszédos S^entmártonba, melynek neve innentől S%alk(i)s%entmárton lett.118 Apostag és Solt lakói a szomszédos Földváron tengődtek, amikor 1617-ben a török földesuruk visszatelepítette őket.119 Más apostagiak Győr környékéig, a vecseiek egy része pedig igen messzire, a földesuruk felvidéki birtokára, Nyitra megyei Családra menekültek és évekig ott is maradtak.120 Felvidéken keresett menedéket több más, sárközi falu (Hilley, Fékét stb.).121 A hosszú háborút lezáró, 1606-os zsitvatoroki béke után évtizedekre ismét beköszöntött a „háborús béke” időszaka. A háború jelentős mértékben átalakította a településhálózatot. A hadjáratok idején szétfutott lakosság lassanként — nem ritkán több állomáson keresztül, s több évtizeddel később - visszatért a településekre, azonban rengeteg helység örökre lakatlan maradt.122 A harcok a megye közigazgatására is hatással voltak. Eger 1596. évi elfoglalása után Pest-Solt megye tisztikara ismét menekülni kényszerült. A sedria valószínűleg Vácon működött 1620-ig, a város ismételt török kézre kerüléséig.123 II. Mátyás 1618. évi 49. törvénye a nádort jelölte ki Pest-Solt és Pilis megyék közigazgatásának helyreállítására, ami a gyakorlatban néhány éven belül be is következett, s ez lényegében Pest-Solt és Pilis megyék egyesülését jelentette. Az 1619-es országgyűlésen még külön, az 1622. évi gyűlésen pedig már az egyesült megye küldöttei jelentek meg.124 1631-ben a vármegyék tisztikara Szécsénybe, majd 1638-ban Fülekre költözött.125 Majd száz évvel az 1569. évi törvény után, 1659-ben itt következett be Pest, Solt és Pilis vármegyék egyesülése. Ekkor készült el Pest-Pilis- Solt vármegye hivatalos címere és pecsétje, mely 1737-ig volt használatban (4. ábra)}26 Korábban, a 15—16. században sem a solti széknek, sem a későbbi vármegyének nem volt címere és pecsétje. I. Ferdinánd 1550. évi 62. törvénycikkelye kötelezte ugyan a vármegyéket a pecsétek elkészítésére, azonban ennek végrehajtása Pest és Solt megyékben nem zajlott le.127 A pecsét használatba vétele a korabeli eljárásoknak megfelelően, ünnepélyes keretek között történt meg: Koháry István füleki várkapitány Wesselényi Ferenc nádor és Pest-Pilis-Solt megye főispánja nevében átadta a vármegyének a nádor költségén készített színarany pecsétnyomót, a vármegye pedig viszonzásképpen 20 hízott ökröt küldött a nádornak. Ezzel együtt a vármegye hatósága a nádoron keresztül kérvényezte a királytól a „vörös viastpecséf használatának jogát, ami ahhoz kellett, hogy a mindennapi életben, a hivatalos iratokon is megjelenhessen a megye új pecsétje.128 A 17. század második feléből származó vármegyei iratokban, jegyzőkönyvekben már nem találkozunk a szék elnevezéssel. 1677-ben például „Pest-Pilis és Soltb uniált vármegyéket”, s azon belül a „Nemes Soltb megyében” fekvő Dömsödöt említették.129 Úgy tűnik, Solt megye nem légieseden, nem tűnt el az egyesült vármegyén belül, a birtokügyletek során továbbra is számon tartották az egykor önálló Solt megyéhez tartozó településeket. 1663-ban véget ért a viszonylagos béke időszaka, Solt megye falvait a század végéig, Buda visszavételéig komoly pusztítások érték. Ekkor hagyták el lakói örökre a Tass melletti Szenttamást, illetve a Pataj melletti Bödötés (Nagy)Hartát is.130 1682-ben, Fülek elfoglalása után a vármegye tisztikara Losoncra, majd Gács várába költözött.131 A török hódoltság megszűnése után 1689-ig Nógrád megyében zajlottak a megye közgyűlései, s a visszafoglalt Budán csupán 1-1 4. ábra Pest-Pilis-Solt egyesült vármegyék első pecsétje 1659-ből (MNL PMLJ 1.8 BOGNÁR 1984, 338. 1.9 SZAKÁLY 1997, 156. 120 SZAKÁLY 1997, 154. 121 SZAKÁLY 2001, 432-433. 122 SZAKÁLY 2001, 433, III-IY. térkép 123 SCHRAMEK 2016, 24; 2011, 538. 124 SCHRAMEK 2016, 21; 2011, 538. 125 HORVÁTH 1995, 140. 126 HORVÁTH 1982,11-13, 52-53, 245; 1995, 142; BOROSY 1994, 3496. sz.; SCHRAMEK 2011, 537-567. 12 HORVATH 1995, 142. A törvény szerint „minden vármegyének legyen pecsétje, a melyet az alispánok és sgo/gabirák meg esküdttársak pecsétéi alatt szekrényben kell tartani'’. Corpus juris hungarici, https://1000ev.hu (Letöltés: 2017. június 17.) 128 BOROSY 1983, 573-574. sz. 129 BOROSY 1984,1858. sz. 130 KOSÁRY 1956, 13-19; FENYVESI 1987, 103. 131 SCHRAMEK 2016, 24. 151
