Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pártja István: Fejér megye sold székének történeti földrajza sold szék, azonban ennek hitelességét a kézirat lezárásáig nem sikerült ellenőrizni.69 70) A megye nyugati felét a 14. századtól többnyire Fejér megyének, ritkábban fehérvári széknek, keleti felét pedig Fejér megye solti székének (comitatus Albensis sedis (de) Solth) nevezték (2. ábra). Fejér megyében az oklevelek többnyire négy szolgabírót említettek, kettőt a jobbparti, kettőt pedig a balparti (solti széki) területen. Előfordult az is, hogy a megyében összesen hat szolgabíró tevékenykedett, négy a fehérvári, kettő pedig a solti székben.'0 A solti szék kialakulásában két tényező játszhatott fontos szerepet. Az egyik az erős köznemesi réteg kifejlődése volt. A 13. század első feléig hatalmas királyi, királynéi és egyházi birtokok léteztek a későbbi szék területén, melyek közül a század végéig számtalan birtok került köznemes családok (Apaji, Hartai, Miklai, Ssjél, Mód, Tasst, Tetétleni, S^unyogh, Szentiványi, Vadkerti stb.) kezébe.71 A 14. század elejétől ez a köznemesi réteg adta a szék tisztikarát (királyi embereket, esküdteket, szolgabírákat és alispánokat), illetve egy alkalommal Fejér megye ispánját (1. tábláit). A nemesi családok közül az egyik legjelentősebb a Tetédeni nemzetség volt, melynek tagjai közül Tetédeni László 1446-ban szolgabíró, illetve Tetédeni Mihály országgyűlési követ volt. Tetédeni János fiai, Mihály és Kelemen pedig 1437-ben engedélyt kaptak a királytól, hogy „a nekik alkalmas helyen” kőből, vagy fából várat építhessenek. Ha ez bekövetkezett volna, a középkori eredetű kalocsai érseki vár mellett a szék területe gazdagabb lett volna egy további erősséggel.72 A másik tényező a solti szék kifejlődésében Fejér megye természetföldrajzi felépítése lehetett, amely előnytelen volt az új nemesi vármegyei működés szempontjából. A 14. század elején kialakult nemesi ítélőszék, a sedria kéthetente, szükség esetén hetente ülésezett Fehérváron. A keleti megyerészből érkezők számára komoly nehézséget okozott volna heti-kétheti gyakorisággal 160—200 km távolságot megtenni egy-egy vitás ügy miatt. Érzékeltetésképpen: a mai Hajós keleti felén létezett Orbágyszentgyörgy légvonalban(l) 100 km-re feküdt Fehérvártól, míg Baracs (Kunbaracs elődje) „csupán” 80-ra. Szükség volt tehát egy közelebbi, a szék területén működő sedriahelyre. Miért esett a választás éppen Soltra? Csukovits Enikő hívta fel a figyelmet arra, hogy a sedriahelyek kiválasztásában nem a települések jelentősége, nagysága vagy épp birtokosa volt a döntő, hanem a földrajzi elhelyezkedés.73 Ha rápillantunk a térképre, látható, hogy Solt kiváló helyen, a Duna közelében, a fölvári rév szomszédságában, utak csomópontjában feküdt. Érintette az É-D-i irányú budai országút (az 51. sz. út elődje), mely északról (Apostag és Vecse felől) tartott (Kishartán és Patajon át) Kalocsa felé. Továbbá ide futott be több, a Homokhátságról és a felső-kiskunsági településekről (Szabadszállás és Kunszentmiklós) érkező út is. Központi elhelyezkedése tehát tökéletes volt az ítélőszék számára. 2. ábra Tej ér megye közigazgatásijelépítése a 15. syáyad ekjén “ WINKLER 1935,11. 70 C. TÓTH 2010b, 325-326; KÁROLY 1896, 304-306. '1 GYÖRFFY 1987, 337-338; GÁBOR 1908, 21-22. 72 DÜMMERTH 1982,211. 73 TRINGLI 2009, 44; PESTY 1880, 68; CSUKOVITS 1997, 373-374; BÁRTFAI SZABÓ 1938, 232. 143
