Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Alba Regia 45. (2017) 135-180. Pánya István Fejér megye solti székének történeti földrajza Bevezetés „Meddig terjedtek a régi Soltmegye határai, ayt ma már nem igen lehet kimutatni. Mi itt a »régi Soltmegye« elnevezés alatt auf a nagyobb területet kívánjuk érteni, mely a fővárostól délnek, a Duna mentében húzódik el, kelet felé a régi Kunság által határolva, mely terület az egykori Soltvármegyének alkotó része volt. ”1 A magyar történelemnek egyik különös színfoltja volt az egykori Fejér vármegye solti széke. Tanulmányomban a szék nagyjából négy évszázados, szakaszokra bontható történetét és közigazgatási változásait foglalom össze. Az első, a „boldog békeidők” kora valamikor a 13. század végén indult, s a 16. század elejéig tartott. Tulajdonképpen ekkoriban létezett és működött a témánkat adó solti szék. Második korszaka a 16. század elején kezdődött és a század közepén ért véget. Alig, hogy a solti szék leszakadt Fejér vármegyéről és Solt vármegye néven önállósodott, területe hamarosan a török hódoltság része lett, s településhálózata lassan sorvadásnak indult. Az elsőhöz képest nagyon keveset tudunk erről a zaklatott időszakról. A 16. század közepétől egy évszázados átmenet következett, melynek végén Solt megye egyesült Pest és Pilis vármegyékkel. Utolsó, a tanulmányban még tárgyalt időszaka az egyesüléstől a 18. század első feléig terjedt, amikor évtizedeken át távoli végvárakból (Egerből, Szécsényből és Fülekről) igyekeztek úrrá lenni az egyre csökkenő köz- és vagyonbiztonság felett. E két utóbbi időszakból számos kiváló forrás (török adójegyek, dézyma- és dicajegyzjk, valamint vármegyei közgyűlésijegyzőkönyv) maradt fenn, melyeken keresztül tanúi lehetünk annak a végjátéknak, ahogy a vármegye késő középkori településhálózata darabjaira hullik. írásom bevezetője annak a tervezett település-adattárnak, mely a solti szék helységeit foglalja majd magába. Úgy gondolom, hogy a szék életében fontos folyamatok megértéséhez bizonyos mértékben szükséges megismerkedni a terület földrajzi, közigazgatási, közlekedési és gazdasági viszonyaival. A szakirodalomban számos helyen találunk adatokat a történetéről, tisztikaráról, vármegyévé alakulásáról és a török időkben bekövetkezett, Pest-Pilis vármegyékkel való egyesüléséről.2 Továbbá viszonylag sok adat áll rendelkezésünkre a középkori és kora újkori településeiről is.3 Azt gondolhatnánk, hogy a kép teljes. A solti szék kialakulásáról, illetve annak hátteréről azonban már jóval kevesebbet tudunk. Ugyanígy a területének kiterjedése, határainak változása, s a benne elhelyezkedő települések, puszták, valamint utak térbeli rendje sem tisztázott még. Az elmúlt években a Bács-Kiskun megyei történeti településföldrajzi kutatásaim során sajátos, „hibrid” módszertant alkottam meg a települések kutatására.4 (Ennek elődje volt az a módszertan, melyet dr. Rosta Szabolcs régésszel közösen dolgoztunk ki a homokhátsági falvak felderítésére 2010—2014 között.) Jelen tanulmányban terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség a módszerek részletes ismertetésére, ezért most csupán néhány gondolatban térek ki ezekre. A kutatás egyik lényeges eleme az archív adatok (térképek, múzeumi és levéltári adatok, légifelvételek, oklevelek stb.) tervszerű, évek óta zajló, folyamatos gyűjtése. Azt gondolom, hogy az adatforradalom időszakában élünk, újabb és újabb nyomtatott adattárak, regeszta kiadványok, szakkönyvek, online és CD/DVD formátumú adattárak váltak elérhetővé az elmúlt években. Nagyságrendekkel több adathoz férhetünk hozzá, mint évekkel-évtizedekkel ezelőtt, és sok esetben a töredékére csökkent az adatok elérésének ideje is. Komoly kihívást jelent azonban a begyűjtött adatok térbeli értelmezése, feldolgozása és megjelenítése. Megyei vagy régiós szinten a hagyományos, „papíralapú” módszerekkel nem lehet ezeket a feladatokat elvégezni. A megoldást számomra egy történeti földrajzi kutatásokhoz fejlesztett, egyedi térinformatikai 1 HOITSY 1891,174. 2 HORVÁTH 1995; PESTY 1880; IVÁNYOSI-SZABÓ 1998; 3 SZAKÁLY 1995; CSÁNKI 1897; KÁLDY-NAGY 1977, 1985, 2008; VASS 1980; GYÖRFFY 1987; ROMSICS 2016. 4 PÁNYA 2017, 91-107. 135
