Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon A 3. csoport jellemzően középső,185 a negyedik típus késő186 Árpád-kori datálása elfogadott, erősen kihajló peremű fekete, szürke és barnás árnyalatú kerámiadarabok tartoznak ide. A perem és nyak találkozása minden esetben ívelt, és a néhány nagyobb töredék alapján megállapítható, hogy közepesen vagy ívesen magasan hasasodnak. A peremvég kiképzésében éppúgy megjelennek a lekerekített darabok (pOl), mint az éllel (p02) lemetszettek. Feltehetően az alacsony darabszám miatt csak egy fogaskerékmintával díszített töredék került elő. Párhuzama Dunaújváros — Öreghegyről187 ismert. A fenéktöredékeken mérhető átmérő 10 és 16 cm között változott, az oldalfalak indítása a fenék síkjához képest 40—65 fokos szögben történt. Fenékbélyegként körben „kettőskereszt”, négyzetben két egymást keresztező vonallal, egymást csillag alakban keresztező vonalak, „+” jel fordultak elő az anyagban. Egyéb kerámiák A fazekak és cserépbográcsok mellett elenyésző számban kerültek elő más típusú kerámiák. Egy kisméretű szürke csésze, három tál töredéke, négy világosvörös, korongok, jó minőségű palack oldal- vagy nyaktöredéke és egy peremtöredéke, egy fedő gombja, egy szövőszéknehezék, két orsókarika, és 11 durva, nagy kaviccsal soványított sütőharang-oldalfal került elő. A nem Árpád-korra keltezhető kerámiák között a római korra tehető két terra sigillata töredéke és négy tegula. A honfoglalás kori, illetve 10. századi leletanyag jellegzetes, sűrű párhuzamos vonalkötege van két oldaltöredéken. Az Arpád-kor végére, késő középkor elejére keltezhető egy fehér mészsoványítású, bordázott nyakú peremtöredék. Fejér megyei késő középkori jellegzetes típusnak számít a világosnarancssárga színű, homokkal soványított, kiszélesedő talpú, vízszintesre kihajló peremű, kisméretű fazék. A leletanyag két újkori tállal zárul. A KISFALUDI KERÁMIA IDŐRENDI KÉRDÉSEI ÉS HELYÜK A KÖRNYEZŐ MEGYÉK ÁRPÁD-KORI EDÉNYMŰVESSÉGBEN A párhuzamul választott feltárások az ásatóik meghatározása szerint az alábbiak szerint korszakolhatóak: 10—12. századi az Esztergom — szentgyörgymezei,188 11—13. századi a szigetszentmiklósi,189 12—13. századi a rákospalotai,190 12—13. századi a Dunaújváros — öreghegyi191 és 13. század végi—14. század elejei a perkátai192 lelőhely. Előbbi felírások kiváló lehetőséget szolgáltatnak a kisfaludi leletanyag elhelyezésére, miszerint melyek azok a formák és díszítések, amik egyszerre használatban voltak. így nyűt lehetőségem az esztergomi anyag alapján a korai, a dunaújvárosi alapján a középső, és a perkátai alapján a késői formák, illetve jellegzetességek megfigyelésére. Kontrollcsoportként a szigetszentmiklósi anyagot használtam, hiszen előzetes munkahipotézisem szerint kis számú korai kerámia mellett jóval hangsúlyosabban szerepel a középső és a késői szakasz kerámiaanyaga. Az esztergomi anyagban egy „b” típusú cserépbogrács mellett a p02, p03, p05, p06, p07 csoportok fordulnak elő. A dunaújvárosi leletek között a főként középső Árpád-korra keltezhető „b” típus jelenik meg, amely a p05, p06, p07 csoportok korhatározását is kijelöli. A késői zárt perkátai leletanyagban cserépbográcsok már nem fordulnak elő, csak a p06, p07 fazéktípusa. A szigetszentmiklósi „kontroll csoportban” a cserépbográcsok „b”, „c” és „d” csoportjai jelennek meg az összes fazéktípus mellett. Viszont markánsan vannak jelen az Árpád-kor végéig keltezett Perkátán olyan többszörösen tagolt bordás nyakú peremek, amely a kisfaludi anyagban már csak egy késői darabon jelentkezik.193 Korrespondenciaanalízis A hagyományos szuperpozíción és analógiákon alapuló keltezés a leletanyag töredékessége miatt főként általános megállapításokat tehetett, melyek nagyban függtek közelebb-távolabb lévő párhuzamként hozható publikált anyagoktól. Prekoncepcióktól mentes, függeden statisztikai elemzésként korrespondenciaanalízist készítettem. A módszer esetek és változók összefüggését vizsgálja, akár bináris, akár gyakorisági változókkal. Adott egységek vagy típusok közötti hasonlóság jelenti a vizsgálat alapját, melyeket egy korrelációs mátrix alapján ábrázol egy koordinátarendszerben.194 185 IRÁSNÉ MELIS 1992,151. 186 IRÁSNÉ MELIS 1992,147. 187 BÓNA 1973,18. tábla 2, 18. tábla 3, 34. tábla 5 188 LÁZÁR 1998, 76. 189 IRÁSNÉ MELIS 1991, 187. 190 BENCZE 1999, 25. 191 BÓNA 1973, 81. 192 HATHÁZI 2004, 64. 193 HATHÁZI 2004, 35, 40. 194 GREENACRE 2007. 106
