Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pokrovenszki Krisztián et al.: A "négykaréjos templom" hitelesítő feltárás térbeli vetületeinek ábrázolása
Pokrovens^ki Krisztián — Tóth Zoltán - V. Győrjy Ilona — Vajda József. A „négykaréjos templom” hitelesítő feltárás térbeli vetületeinek ábrázolása kisebb részletek azonban (a drón kamerájától és a repülés magasságától függően) rosszabb felbontásban jelennek meg, mint a földi módszernél. IMS Építészeti Fotogrammetria Az ásatás során előkerült falak, falszövetek dokumentálására a Fotogrammetria Kft.-t kértük fel, így a felmérési dokumentáció IMS (Integrated Meassuring System/Integrált Mérési Rendszer) építészeti forogrammetriával készült. Az IMS egy évtizedek óta folyamatosan fejlesztett mérési-számítási végtermék-megjelenítési technológia. Az elemei (hardware, software, emberi erőforrás) folyamatos fejlesztés és változtatás alatt állnak, az egyes projektekre optimalizálva. A térparaméterek meghatározása nagy pontosságú lézer mérőállomás segítségével történik, mely biztosítja a régészeti tér külső-belső térbeli geometriájának és egyes részelemeinek szabatos kapcsolatát. A részletek, illesztőpontok meghatározása tehát diszkrét lézeres letapogatással készült, a feldolgozás pedig az így nyert térkoordináták megfelelő vetületeinek szabatos felszerkesztésével. A komplex illesztési paraméterek Integrált Mérési Rendszer keretében kerültek feldolgozásra digitális transzformációkkal és kiértékeléssel. Végül a digitális CAD feldolgozás a vektoros és raszteres állományok együttes és párhuzamos integrált kezelésével valósult meg (7—8. táblaJ.21 Az építészeti dokumentáción túlmenően az ásatás felületén 4 panorámaállás is kialakításra került, a területen egyenletes eloszlásban. Az állásonként 52 képből összefűzött gömbpanoráma-felvételek megfelelő minőségű tájékozódást kínálnak a virtuális térben, melyet egy erre a célra fejlesztett alkalmazás segítségével jeleníthetünk meg.22 Lézerszkenneres felmérés A lézerszkenneres felmérés eredetileg nem volt beletervezve a felületdokumentálási módszerek közé, de az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara biztosított számunkra egy Leica CIO típusú földi szkennert. A lézeres adatfelvételeknél a műszerből kibocsátott lézerfény visszaverődik a vizsgált objektum felületéről, melynek segítségével meghatározható annak pontos helye. A végeredmény itt is egy pontfelhő lesz, melynek sűrűsége beállítható a mérés megkezdése előtt. A felmérés általában csak több állásból lehetséges az objektumok térbeli kiterjedéséből, illetve az eszköz holtteréből adódóan. A külön-külön végzett szkennelések eredményei természetesen a végén összeilleszthetőek egymással. A szkennelés alatt a műszer fényképeket is készít a mérendő objektumokról, melyek segítségével a színek hozzárendelhetőek a detektált pontokhoz.23 Az ásatás felmérése négy állásból történt, állásonként 3 kapcsolóponttal, 50 m-en ~2 cm-es felbontással. A betekintési szög magassági értelemben 45—90° volt, vízszintesen 0—360°. A szögmérés pontossága 12”, a távmérésé 2—3 mm. A kiértékelt pontfelhőn jól láthatóan azért így is maradtak üres részek, melyeket újabb mérésekkel lehetett volna kiküszöbölni (9. tábla 1-2). Az ásatás felületén kívül azonban annak környezete is megörökítésre került, mely újabb elemzésekre adhat lehetőséget. A 2 cm-es felbontás és a 2—3 mm-es pontosság hozza az elvárható eredményeket, azonban cserébe számolni kell a hatalmas adatmennyiséggel. A több állásból készült mérések időigényesebbek, ellenben a lézerszkenner kihelyezett referenciapontjai alapján már nincs szükség egyéb geodéziai mérésekre, a feldolgozás során könnyen beilleszthető adott koordinátarendszerbe. Összegzés Összességében elmondható, hogy a leggyorsabb eredmény az UAV típusú eszközökkel érhető el. Ez viszonylag gyors terepi adatrögzítést jelent, s kiértékelés után — ami hasonh't a földi fotogrammetria módszereihez — egyben látható a teljes felület. Viszont kevésbé részletes a földi módszerekhez képest. A kézi fényképező által rögzített képek esetén lassabb terepi adatnyeréssel kell számolnunk, ha a teljes felületet kívánjuk fotózni. Egy-egy részlet felvételezése gyorsabban kivitelezhető, de jelentősen több utómunkát igényel, ha több modellből kívánjuk összeállítani a teljes felszínrajzot. A közelebbről készült felvételekből előállított modellek nagyobb felbontással, ezzel együtt nagyobb adatmennyiséggel is járnak. Ezért a földi módszereket a régészeti dokumentálásban inkább egy-egy objektum, részlet rögzítésére, míg az UAV módszereket a teljes felszínrajz elkészítéséhez ajánljuk. A pontosság szempontjából nem mindegy az illesztőpontok rögzítésének módja. A leggyorsabb kétség kívül a GNSS eszközökkel való bemérés, viszont ez nagyban függ a készülék pontosságától. A szabad szoftverekkel feldolgozott modell szintén tartalmazhat hibákat, azonban ez nem tér el számottevően a fizetős alkalmazásokhoz képest.24 21 Ld. bővebben: V. GYÖRFY - VAJDA 1998. 22 http://visit360.net/clients/negykarejos/ (Utolsó letöltés: 2016. november 14.) 23 BALÁZSIK - TÓTH 2016. 24 Ld. KERSTEN - LINDSTAEDT 2012. 57
