Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)
Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény került sor macskazenére, Jókai Mór adta meg a választ. Az Életképek című szépirodalmi divadapot május közepén már Petőfi Sándorral közösen szerkesztette. A folyóirat Charivari című mellékletében tőle szokatlan, szenvedélyes hangon felelt a macskazenék okaira, részben következményeire. „Megkezdődött a polgárvér ontása. A minisztérium kerülgette a Charybdist s a Scylláha jutott. Hivatalokat osztogatott azoknak, kiket a haza gyűlöl, vagy meghagyta őket hivatalaikban, hogy ne folyjon vér; most ezekre a nép kimondja véleményét, macskazenéket ad nekik, s vér foly utána. Nem merte kitenni hivatalaikból a néprontó egyetemi tanárokat, a fiatalság feltámadt ellenük s macskásamét adott nekik. Nem merte kitenni hivatalából a fő hadikormányzót, Éederert, a nép fóltámadt ellene s macskaszenét adott neki. Ez rendes folyása a dolgoknak; ez égy történt Párizsban, így Münchenben, így Berlinben és legközelebb Pécsben. A nép először folyamodott, ez nem használt, ekkor macskaszenét adott, s mikor ez sem használt, szuronyokkal ment s elkergette, akit nem sszeretett. A macskazene a közvélemény apellatorium fóruma, fellebbezési fóruma] utána csak a szurony van hátra, s azt a katonaság kesydte el a vitatkozás terére hosyni. Lederer katonai becsületszavát szennyezte be, midőn asf mondá, hogy nincs fegyver azArsenalban, holott tizennégyezer darab volt, eszért Lederer megérdemelte a macskaszenét. Azonban ez csak az ő személyén elkövetett privátsérelem. S mit tesz eZ emberé Midőn a nép ablakai alatt össszegyülekesfik, oroszya körülveteti katonasággal, s nyomorít vasyalljai oly mészárlást követnek el a fegyvertelen népen, melytől érzéssel bíró embernek fóllászad minden isye. Nőket gyilkoltak a nyomornak! Az a katonaság, melynek a kormány tudta nélkül mozdulni nem szabad, egy Lederer parancsára fegyvert fog és magánysérelmeket torol megfegyvertelen népen. A lelketlen csordák még lelketlenebb vezetői voltak: Cserei, Lippe és Czedlicz Gyalázat a vállrojtra, mit ezen emberek viselnek, kik használni engedik magukatfegyvertelen nép orgyilkolására. Ezeknek hóhér a neve, nem katona. ”131 1848 májusában a pesti radikális ifjúság valóban sorra adta a macskazenét. Május 7-én a neki nem tetsző, a múlthoz kötődő professzoroknak, 8-án a Helytartótanácstól átkerült, az előző rezsimet is kiszolgáló miniszteriális hivatalnokoknak. Május 9-re pedig báró Lederer Ignác (1769-1849) lovassági tábornoknak, a budai főhadparancsnokság vezetőjének tervezett charivarií. Ez utóbbi, vélhetően Perczel Mórnak (1811-1899), a Belügyminisztérium rendőri osztálya vezetőjének közbelépésére azon a napon elmaradt. Viszont a pesti fiatalok úgy gondolták, ha már összejöttek, akkor másvalakinek megtartják. Stáhly Ignác (1787—1849) főorvosnak adtak macskazenét a József főherceg téren. Indokul azt hozták fel, hogy' ő is kiszolgálta a Metternich-féle rendszert. Másrészt a főorvos megfontolt intézkedéseit a forrongó fiatalok régimódinak, bürokratikusnak gondolták. Pedig Stáhly, a kiváló szakember, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja minderre nem szolgált rá. Azért sem, mert 1848-ban a Kereskedelemügyi Minisztériumban az orvosi ügyek osztályát vezette, majd később a Honvédelmi Bizottmány a katonai egészségügy megszervezésével, irányításával bízta meg.132 Lederer tábornok viszont rászolgált a macskazenére, melynek többirányú komoly következményei lettek. Lederer Pest népének, főleg a fiataloknak ellenszenvét azzal vívta ki, hogy a városi nemzetőrség felfegyverzésére nem volt hajlandó hasznavehető puskákat kiszolgáltatni. Pedig 15 000 darab megfelelő fegyver állt rendelkezésére. Az ócska, kovás puskákkal történő félrevezetési kísérlete nagy felháborodást szült. Nyilvánosságra került a május 7-i királyi kézirat is, mely az országban állomásozó katonaságot a kormány alá rendelte. Ezek után a radikális fiatalok elhatározták a 10-i tüntetést. Az ifjúság és kíváncsi kísérők tömege este, fél tíz tájban Pesten, a régi Nemzeti Színháznál (ma Múzeum körút és Rákóczi út sarok) gyülekezett. A hajóhídon keresztül mentek Budára, a várba a Fehérvári kapun át léptek be. Céljuk volt kikényszeríteni a kormánytól Lederer leváltását. Amikor a macskazenélők a budavári Szent György térre, a tábornok lakásához értek, azonnal megkezdődött a füttykoncert. Ekkor, előzetes figyelmeztetés nélkül, a közeli fegyvertárból az elrejtett vértes lovasság vágtatott elő, míg az egyik utcából magyar sorozású gránátosok törtek előre, feltűzött szuronnyal. A katonaság megrohanta a tiltakozókat, kardlappal, szuronnyal, puskatussal esett nekik. A lovasság még a térről menekülőket is üldözte. Lövés azonban nem dördült el. A támadók „a megsértett katonai becsületért” így kívántak elégtételt venni. A katonaság attakjának 3 életveszélyes, 20 súlyos sebesültje lett, továbbá számtalan személy kisebb-nagyobb vágott sebtől vagy zúzódástól szenvedett. Május 27-én pedig Burger József 23 éves orvostanhallgató a Rókus kórházban belehalt sérüléseibe, melyeket kardvágás okozott. így ő lett a pesti forradalom első halálos áldozata. (Jókai számai tehát erősen túlzóak.) Temetésén több mint 100 díszruhás ifjú vonultfáklyával. Az elhunytat a pesti főrabbi és a fiatalság nevében Vasvári Pál búcsúztatta. A tiltakozók szétverésének esete óriási felháborodást keltett, a hangulat a katonaság, sőt átmenetileg a kormány ellen fordult. Május 12-én megkezdődött a polgári-katonai vegyesbizottság előtt a vérengzésben részes katonatisztek 131 JÓKAI 1848. 132 GELENCSÉR 2016, 37-38. 407
