Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás fának a foka jelentősen hosszabb, és az éllapon található áttörés is méretesebb, formailag más, viszont az élvonalának, a penge formájának és a bárd köpűjének kialakítása megegyezik a csókakői darabéval. Kalmár János a korát aló. századra teszi, ami egybeesik a kísérő leletek korával.83 1.3. Geregdes buzogány Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.3.120605 I. régió, 20. szelv. 239—250. 71.30.1. 3. t. 2. A buzogány hossza 10 cm, szélessége 8 cm. Egy-egy gerezd 6,8 cm hosszúságú, legnagyobb szélessége 3 cm, anyagvastagsága 0,6—0,8 cm. Köpűjének átmérője megközelítőleg 4 cm. Formáját tekintve körte alakú, erősen korrodált és töredékes. A gerezdek számát így csak becsülni lehet, általában 10 gerezddel kell számolni ennél a típusnál. A buzogány az I. régió 20. szelvényének rétegéből (239—250) származik. Vegyes kerámiaanyag (15—17. század) és egy, a 15—16. század fordulójára tehető sarkantyú kíséri.84 Kovács S. Tibor munkája nyomán a buzogány a 16. század végére, 17. század elejére keltezhető. Kovács S. három csoportot különített el a 16. században Magyarországon megjelenő buzogányok alapján. Eszerint a csókakői a II. típusba85 sorolandó.86 1.4. Kéziíj nyílhegyek Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.4.1.113603 I. régió, 13. szelv. 115—179.----- ..... 1.4.2.21623 II. régió, 1. szelv. 35—47. Levél formájú, lapos, tüskés nyílhegyek. Hosszuk 6 cm, legnagyobb szélességük 1,5 cm.87 Az 1.4.1. nyílhegyet az I. régió 13. szelvényében találták, a rétegben 16. századi török kerámia, továbbá egy 15. századra tehető számszeríj nyílcsúcs volt. Az 1.4.2. nyílhegy a II. régió 1. szelvényéből került elő, a tárgyalt rétegben (35—47) írókázott talpas tál töredéke kísérte. A nyílcsúcsok minden kétséget kizáróan a török korra datálhatóak, Kalmár Jánosnak a Fúleki vár fémanyagáról szóló munkájában mind méretben, mind formában hasonló nyílcsúcsokat közöl.88 83 KALMÁR 1971, 30: 34/e. kép 84 KALMÁR 1971, 362: 59/a. kép 85 A 16. században kialakult buzogányok II. típusa: gerezdes buzogány, a gerezdek szorosan egymás mellett találhatóak és együttesen gömb vagy körte alakot képeznek. Hibrid változat a tollas és a török buzogány kereszteződéséből jött létre (KOVÁCS S. 2010,182). 86 KOVÁCS S. 2010, 182. 87 A nevickei várból teljesen azonos méretű példányok ismertek (DZEMBASZ 1999, 284: 1. táblázat Nr. 2.). 88 KALMÁR 1959,9. 84
