Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás II. 46 építési periódus47 Ideje a 14. század végére tehető, mikor az öregtoronytól délre egy szabályosabb négyszögformát hoztak létre. Funkciója kérdéses, talán egy keleti „palotaszárnyról” van szó. A várudvartól délre pedig egy téglalap alaprajzú (23x3,5 m) bővítményt húztak fel, melyet két támpillérrel erősítettek meg.48 A járószint nem fogható meg ezen a területen, a rendeltetése szintén kérdéses. Valószínűsíthetően zárt épület volt, egy déli „palotaszárny” lehetett.49 III. 50 építési periódus A 15. század középső harmadára tehető. A 13-14. századi vár a 15. századtól kezdve az egésznek csupán egy részegysége, azaz a felsővára, mely esetében az északnyugati „palota” részét és a kaputornyot fallal kötötték össze. Jelenlegi ismereteink szerint ebben a században épült ki a Ny-K-i tengelyű, közel 900 m2 területű alsóvár, ami a felsővár keleti, déli és nyugati feléhez kapcsolódott. Északnyugati területén megépült az „U” alakú kaputorony,51 és annak előterében kialakításra került a farkasverem.52 A felsővár az öregtorony kivételével teljesen átalakult (udvari beépítések, melyek egy kisebb léptékű második építési szakasszal a 15. század ’60—70-es éveiben is folytatódtak).53 A felsővár imént említett új nyugati főfalának tövében helyezkedik el a kápolna.54 A várkápolnát tulajdonképpen a 13. századi erősség ekkor elbontott délnyugati sarkának helyére építették,55 56 egy mesterségesen kialakított sziklateraszra. A teraszos kialakítás az egész vár területére jellemző. Az alsóvár alapját a lépcsőzetesre faragott szikioldal képezi. A két főegységet gótikus lépcsősor köti össze, mely egészen a kápolna bejáratáig tart. IVs6 építési periódus A 16. század ’30-as éveire tehető. A felsővár szinte teljesen változatlan, átalakult viszont az alsóvár falu felé néző, déli főfalrendszere. Itt a 15. századi várfal elbontásra került, elé új lépcsős törésekkel tagolt falszakaszt emeltek.57 A kaputorony előtt egy, Fitz Jenő által barbakánnak nevezett kapuudvar („U” alakú, méreti: 10,5x8 m) épült ki.58 Az előző periódus kápolnájának déli előterében műhely került kialakításra, mely területén a 16. század végén egy keresztirányú (É-D-i) osztófalakkal tagolt, K-Ny-i irányú támfalat húztak fel, ami nem feltétlen jelentette a fémmegmunkáló műhely felszámolását. Ugyanis a műhely 16. század végi eltűnése nem igazolható minden kétséget kirázóan, továbbá az 1962-46 A vár 1326-ban a Csák nemzetségtől cserével került Károly Róberthez. Az uralkodó jobbnak látta, ha a Fehérvár közelében lévő erősségeket a saját tulajdonában tudja. Ezt követően a vár honorbirtokká vált, és elsőként 1328-ban Csór nembeli Péter fia Gönyűi Tamás kapta meg és bírta haláláig, 1358-ig (HATHÁZI 2010, 45^-6). 47 A II. építési periódus alatt az erősség csak kismértékben változott, ami a honorbirtok mivoltából adódott. A birtokosa kisebb mértékű fejlesztéseket végzett, hiszen birtoklása csak ideiglenes volt. 48 Délnyugati sarkánál és közepénél. 49 HATHÁZI 2010, 49-51. 50 Gönyűi Tamást követően számos honorbirtokosa volt, id. Rozgonyi István is ekképpen jutott hozzá, majd 1430-ban megkapta Luxemburgi Zsigmondtól élethossziglani magánhasználtra. Innentől számítva már nem honorbirtok Csókakő (TEREI et al 2011, 39). Albert ezt 1439-ben megerősítette és kiterjesztette István fiára, Jánosra és feleségére, Losonczi Annára is. Még ugyanebben az évben özvegy Erzsébet királyné örökös birtoklást adományozott a Rozgonyiaknak (HATHÁZI 2010, 55-56). Rozgonyi János követte apját István, de a fiú nem ért fel apjához. Gyengekezű vezetésének és hibás döntései sorának következtében a Rozgonyiak csicsvai ágával kellett osztoznia a birtokán (TEREI et al 2011, 39). Csókakő 1446-tól egészen haláláig, 1459-ig a kezén maradt. 1461-től lesz ténylegesen a csicsvaiak tulajdona, de sokáig nem élvezhették, mert 1492-re férfiágon kihaltak. 51 A kapuszerkezet igazán impozáns, hiszen egy felvonóhidas-csapórácsos szerkezetről van szó. A várkapu elemei jó állapotban megmaradtak és így működési elvét is sikerült rekonstruálni. Részletese közlése: HATHÁZI - KOVÁCS 2008,175; HATHÁZI 2010, 73-75. 52 4,5 m mély kifalazott verem (HATHÁZI 2010, 76). 53 HATHÁZI 2010, 64-69. 54 Fitz Jenő 15—16. századra datálta. Viszont az előkerült leletanyag alapján inkább a 16. századra tehető használatának kezdete, a későbbiekben közlöm a vonatkozó leletanyagot. A leletanyag mellett a 15. században emelt kápolna közelsége is megkérdőjelezi Fitz Jenő korszakolását. 55 Ez az átépítés fontos információktól fosztotta meg a kutatást a 13-14. századi bejárat/kapu viszonylatában. 56 Csókakő vára Rozgonyi Kláráé lett, aki férjhez ment Egervári Lászlóhoz, frigyükből egy fiú, István született. 1493-ban elhunyt Egervári László, Rozgonyi Klárát pedig feleségül vette Kanizsai György (HATHÁZI 2010, 89-90). A házasság sok feszültséget és viszályt szült, 1516-ban Bakócz Tamás el is foglalta az erősséget. 1532 és 1534 között Nádasdy Tamás jutott a várhoz felesége, Kanizsai Dorottya révén. Ez csupán névleges birtoklás volt, hiszen már 1530 óta Bakics Pál bírta Csókakőt. 57 Vélhetőleg az olasz bástyák „inspirálták” az alsóvár körül futó fal kialakítását. 58 Párhuzamai: Lednic (Lednica); Füzér (HATHÁZI 2010,109) 80
