Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Horváth Emil - Morgós András - Siklósi Gyula: A Bory-vár kiállításán látható fagerenda kora
Horváth Emil - Morgás András - Siklósi Gyula: A Bory-vár kiállításán látható fagerenda kora építmény külső járószintjét nem találtuk meg. A jégverem bizonyíthatóan nem római kori, hiszen a falában levő tégladarabok ismeretében ez egyértelmű. Az aszfalt alatt vastag újkori planírozási réteget találtunk, ez alatt volt a jégverem azóta érintetlen bontási törmeléke. Ebben újkori, középkori és törökkori cserepeket, illetve egy kést találtunk.13 Belső faburkolata, padlójának szintje, leletanyaga és a történeti adatok alapján egyértelmű, hogy építményünk azonos a történeti adatokból megismert török kori jégveremmel. A jégverem fagerendái közül török lópatkót, különféle vaseszközöket és az ácsolathoz szükséges szögeket, egy további kést, kardlap töredékét, körzőt és csizmapatkót gyűjtöttünk.14 Összegzés A dendrokronológiai vizsgálatok, valamint a régészeti leletmentések eredményeinek egybevetése alapján kijelenthetjük, hogy a Bory Jenő által a Püspök-kút alapozási munkáinak során fellelt fagerenda nem származhat a középkori bazilika időszakából. A régészeti feltárások a falrészletet török korinak minősítik, azokat nem tekintik a bazilikával egy építési rendszerbe tartozónak, másrészt funkciójából adódóan (élelmiszerraktár) sem tekinthető azonosnak a spirituális hellyel. A régészeti feltárások és a történelmi források szerint elképzelhető, hogy a jégverem, amennyiben ebben tartották fogva a török rabokat 1602-ben, már a 16. században felépült. A dendrokronológiai adatok szerint azonban a gerendadarab csak 1665—1675 között kerülhetett a helyére. A jégverem korának meghatározására két lehetőség mutatkozik. Tudjuk, hogy létezésére, mint első biztos adat, csak az 1689-es felvételi rajz utal. Tehát a jégverem vagy az 1602 előtti időszakban, vagy a 17. század második felében épülhetett fel. Míg a második esetben a gerendát az építéssel egyidőben fektethették a helyére, addig az első feltevés esetén, az 1602 előtti építmény elöregedett gerendáinak cseréje folytán kerülhetett ide a vizsgált fagerendadarab. A régészeti feltárások eredményeit alátámasztják a dendrokronológiai vizsgálatok. Ezek szerint 1543-ig nem vághatták ki a gerendaként beépített fát. Ellenben a 16-17. századi kormeghatározásra megbízható értéket ad több környező országbeli és hazai kronológia is. Fenti meghatározásnál még pontosabb értéket ad az évgyűrűs kormeghatározási módszer. Mindezeket figyelembe véve, a vizsgált minta bemért utolsó évgyűrűjének datált időpontja: 1625. A mintavételből kimaradt hiányzó, becsült 40—50 év hozzáadásával a kérdéses fagerenda beépítési ideje az 1665-1675 közötti időszakra tehető. 13 SZIM 88.431—434. 14 SZIM 88.435-439. 74
