Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Horváth Emil - Morgós András - Siklósi Gyula: A Bory-vár kiállításán látható fagerenda kora
Horváth Emil - Morgós András - Siklósi Gyula A Bory-vár kiállításán látható fagerenda kora A Bory-vár kiállításán látható egy gerendadarab, amiről mára kiderült, hogy a fehérvári történelem egyik fontos emléke. Nemcsak korát, hanem egykori helyét és funkcióját is sikerült meghatároznunk. 1928-ban Bory Jenő irányította a Püspök-kút alapozási, építési munkáit. A földmunkák során egy tölgyfagerendadarab került elő, amit Bory Jenő megmentett és kiállította az általa épített várkastélyban. Ebben az időben a leletet a (Szent) István király által alapított, Szűz Mária tiszteletére szentelt koronázási templom részének tekintették. 2011 decemberében a Bory család - kérésünkre - hozzájárult ahhoz, hogy dendrokronológiai kormeghatározás céljából teljes keresztmetszetű mintát vegyünk a gerendából. A gerenda bárdolt felületű, keresztmetszete négyszög alakú, oldalainak hossza: 14x25 cm. A gerenda általunk mért hossza: 131 cm (1. ábra). 50 cm 1. ábra A% 1928-ban talált gerenda Az egyik (keskenyebb) oldalon 4 db, átlagosan 15 cm széles és 7 cm mély, közel félköríves durva, keresztirányú bevésés látható, egyenletesen elosztva a gerenda hosszában. A bevésett íveken jól felismerhetők az egyirányú bevágások pikkelyszerűen elváló nyomai. Valószínűleg öt, félkörívű faragás volt a gerenda teljes hosszában, de az utóbbinak csak a nyomai láthatóak. A gerendadarab mindkét végén durva, elnagyolt, a gerenda tengelyéhez mérve 30—45°-os szögű vágásnyomok láthatók. Ez azt látszik bizonyítani, hogy kivésték vagy kivágták egy hosszabb darabból. A gerendán több mély, hosszanti száradási repedés alakult ki. Ezzel együtt fája jó megtartású, egészséges. A feldolgozásra szánt mintát a gerenda egyik végénél vettük, az egyik félkörívben átvágva a teljes keresztmetszetet. A nagyobb keresztmetszetet nem vághattuk át, mert ezzel a gerenda állékonyságát és esztétikus helyreállításának lehetőségét veszélyeztettük volna. Ezzel a megoldással becslésünk szerint 40—50 év(gyűrű) kimaradt a vizsgálatból, amivel számoltunk a későbbiekben. A MINTA LEÍRÁSA A keresztmetszeti felületből megállapítható, hogy a faanyag szinte tökéletes épségben megőrizte színét, keménységét. Mindössze az oldalak felületén, kb. 0,5 cm vastagságban vett fel sötétebb színt az évszázadok alatt. Az évgyűrűk jól elkülöníthetők, összesen 101 év. Az egyik hosszanti oldal mentén, mintegy 2 cm mélységig rovarrágásból származó járatokat találtunk (2. ábra). A minta befoglaló méretei: vastagság: 38 mm szélesség: 135 mm magasság: 185 mm 71
