Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Szemle
Lukács László: Smohay András - Szilárdfy Zoltán: Egyházunk anyja... vagy szobor minden templomban megjelenítette. E tekintetben felülmúlta Fiát, Jézus Krisztust is, bár utána mindjárt ő következett.3 Még az 1970-es években mezőföldi néprajzi kutatás közben Sárosdon és Sárbogárdon is hallottam adatközlőimtől, hogy Alsószentivánon kialakulóban van a fatimai Szűz Mária első magyarországi kegyhelye. Smohay András és Szilárdfy Zoltán munkájából megtudjuk, hogy a kegyszobrot dr. José Alves Correia da Silva leirai megyés püspök, akinek egyházmegyéjéhez tartozik Fatima is, ajándékozta Alsószentivánnak. Shvoy Lajos püspök 1950-ben, Szűz Mária mennybevitelének szentévében áldotta meg. Alsószentivánon minden hónap 13-án a fatimai Mária-jelenések emlékére áhítatosságokat tartanak. 2010-től Spányi Antal püspök kezdeményezésére az alsószentiváni kegyhely a nagyszülők zarándoklatának, megáldásának helyszíne lett. 2011-ben a Családok éve alkalmából egyházmegyénk kiemelt rendezvénye volt a május 13-ai alsószentiváni búcsú. A Székesfehérvári Egyházmegye ősi kegyhelye, Bodajk török utáni feltámasztása a kapucinusok érdeme. Segítő Mária kegyképét Wilibald móri kapucinus atya 1697-ben a helyi új földbirtokos Hochburg család bécsi rokonától, Coloredo grófnőtől kapta. A kép a passaui kapucinus templom kegyképének másolata. Eredetijét az innsbrucki Szent Jakab-templom Segítő Mária főoltárképét idősebb Lucas Cranach festette 1537-ben. Bécsi másolata a Mariahilf-templom számára 1660-ban készült. Passau Bées 1683-as török ostroma idején került előtérbe, mivel I. Lipót császár ide menekült, itt fogadta fel hadvezérének Savoyai Jenő herceget, a keresztény seregek győzelméért naponta imádkozott a kapucinusok Segítő Szűz Mária kegyképe előtt. A keresztények bécsi győzelmét, Alsó-Ausztria és Magyarország török alóli felszabadulását Segítő Szűz Máriának tulajdonították, ezért a kegykép nagy népszerűségre tett szert a Habsburg Birodalomban.4 Török ellen, a háború, az éhínség és a pestis ellen védő szimbólumként került Bodajkra. A pestis még a 18. században is betört Európába, főként a török, tatár hadifogságból kiváltott keresztény katonák hurcolták be. Megemlítem, hogy a Szűzanya már a bécsi, kahlenbergi győzelmet megelőző évszázadokban is a Keresztények Segítsége (Auxilium Christianorum) volt, a keresztény hajóhad török fölötti döntő győzelmét hozó lepantói csata, 1571. október 7. óta, ahol Mária lorettói kegyszobrát a csata előtt hozzáértették a keresztény vezérhajóhoz. A Keresztények Segítsége így lett a töröktől fenyegetett közép-európai országokban Patrona Hunagriae, Bavariae, Poloniae. A 17. századi oszmán-keresztény határvonalat Közép-Európában ma is lorettói kápolnák sora jelzi, a keresztény seregek győztes csatáira a Mária-oszlopok emlékeztetnek Gráctól Münchenig. A bodajki zarándokudvart 1948-ban Mindszentyjózsef hercegprímás áldotta meg közel 30 000 zarándok jelenlétében. Köztük volt Zámolyról édesanyám is, aki ekkor a zarándok tömegnek áldást osztó bíborosról egy fényképet hozott haza, amit egész életében megőrzött. Spányi Antal püspök 2014 óta a Mária neve napi bodajki főbúcsúra hívja az elsőáldozókat szüleikkel és hitoktatóikkal együtt. Az elsőáldozók kiemelését, a velük való külön foglalkozást igen fontosnak kell tartanunk, mivel római katolikus egyházunk, magyar nemzetünk, sőt keresztény Európánk 21. századi jövője, megmaradása az ő hozzáállásuktól is függ. Bodajk egyházmegyénk kiemelkedő lelki központja, nem csupán a hívek, hanem augusztus végi közös zarándoklatuk révén papságunk számára is. Szeptember végén pedig kétnapos ifjúsági zarándoklatra jönnek Bodajkra az egyházmegye plébániáiról a fiatalok. Mindez jelzi, hogy az ősi bodajki kegyhely új lelkipásztori programjaival választ ad gondokkal, bajokkal terhelt ezredfordulónk számos kérdésére, hozzájárul azok megszüntetéséhez, elhárításához, enyhítéséhez. Bodajk a dunántúli magyarok, németek és szlovákok kedvelt búcsújáróhelye, Ercsit pedig a magyarok mellett a Duna menti katolikus délszlávok keresték, keresik fel nagyboldogasszony ünnepén. Boldogasszony kegyképének eredetije a Krakkóhoz közeli újszandeci Szentlélek-templom főoltárának 1400-as évek elejéről származó kegyképe, amelyet szentképként a Szent Kinga magyar hercegnő sírját felkereső magyarországi zarándokok hozhattak magukkal. Az ercsi Nagyboldogasszony-templomba várják 2014-től az augusztus 15-ei búcsú alkalmára a jegyeseket, hogy közeli házasságukat Mária példáját követve, az ő támogatásával megerősítve kezdhessék. Budakeszi-Makkosmária Szoptató Szűzanya kegyképének eredetije az olaszországi Ré freskókegyképe, közveden előképe a Buda-Krisztinavárosi-templom Szoptató Szűzanya festménye. A kegyképet és a kápolnát 1748-tól az óbudai, kiscelli fogolykiváltó trinitárius rend gondozta. Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban az Angyalok Királynéja tiszteletére szentelte az új templomot. II. József császár rendeletére 1782-ben a trinitárius rendet feloszlatták, a kegyhelyet bezárták. A kegyképet a budakeszi plébániatemplomba vitték, a kegytemplom és a rendház elenyészett. A szerviták számára az első világháború után visszavásárolták a romokat, 1939-ben újjáépült a templom és a zárda. A második világháború után elszaporodó internálások, koncepciós perek, málenkij robotra történő elhurcolások miatt sokan imádkoztak itt a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárásáért. 1986 óta a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárását kérve a káros 3 MESZLÉNYI 1941, 55. 4 HARTINGER 1985, 43M6; 2000, 25-37. 492
