Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény

1.2. A tényállás

A történtek, vagyis a tényállás kiderítése, azon belül különösen a macskazenét kiváltó körülmények megállapítása nem volt egyszerű. A források csak részben álltak rendelkezésre. A történések alapjául szolgáló esetet a bíróságok vizsgálták, azonban a Székesfehérvári Járásbíróság 1889-es és a Székesfehérvári Királyi Törvényszék 1887—1929 közötti büntető pereinek iratai nem lelhetők fel.8 Pedig az írásba foglalt bírósági ítéletek mind a tényállást, mind a döntést, mind ennek jogszabályi alapját tartalmazni szokták. Borostyán János iskolatörténete is mellőzte Szilágyi tanár esetének részletezését, mindössze székesfehérvári jogviszonya megszűnésének szentelt két mondatot.9 10 Ilyen körülmények között alapvetően a helyi hírlapok tudósításaira kellett támaszkodni. Ezek viszont hosszabb ideig hallgattak a macskazenét kiváltó körülményekről. Részben a kor illemszabályaihoz, normáihoz alkalmazkodva, részben a reáliskola és tanárai érdekében, hogy ne kerüljenek botrányos helyzetbe. Utóbb azonban a lényeget illetően összeállt a kép, rögzíteni lehetett a történeti tényállást.

1888-89-ben a jó hírű Székesfehérvári Állami Főreáliskola tanára, Szilágyi Albert állítólagos „viseletes kalandjaival hírnevessé lett",w legalábbis a megyeszékhelyen. Ügy is mondhatnánk, hogy méltatlan helyzetbe került. Egyértelműen nem bizonyított cselekménye, ennek következménye nagy visszhangot váltott ki, így az iskola is botrányba keveredett.

Szilágyi Albert rendszeres látogatója volt a belvárosi fürdőháznak. Ez alkalmakkor, jobbára kora reggel a gőzfürdőt vette igénybe. Nem kizárt, hogy gyomor- és bélműködése nem volt tökéletes. A meleg víz, a gőz, a kékes párájú kamra kellemes körülményei, a gőzfellegben a legmagasabb polcon szendergés hatására szervei aktivizálódtak. Ez esetben az el nem titkolható nyomok a fürdőhelyiségben maradtak, kellemeden szagot hagytak maguk után. Ez többször is bekövetkezett vagy bekövetkezhetett. Eleinte nem derült fény a nyomok hátrahagyójára. A fürdővendégek közül bárki lehetett. 1888 októberében azonban, mivel a tanár egyedül tartózkodott a fürdőhelyiségben, alapos lett a gyanú, hogy ő az illemsértő. Mindebből legelőször a fürdőszolgának, Zeller Károlynak támadt a takarítás miatt kellemetlen kötelessége. A szolga az esetet, a feltételezett elkövetőt jelentette gazdájának, Ferstner József fürdőbérlőnek. Fertsner felelősségre vonta a tanárt, így az egy időre távol maradt a gőzfürdőtől. 1889. február 8-án azonban újra megjelent. Talán ismételten elkövette az ominózus cselekményt, valószínűbb azonban, hogy csak felelősségre vonta a fürdőszolgát. Arról faggatta, hogy miért terjeszt rágalmazó híreket róla. Zeller szolga megmaradt korábbi állításánál. Mindezek nyomán rövidesen egy heves jelenet játszódott le a tanár és a fürdőbérlő között. Ferstner szemrehányást tett Szilágyinak, hogy minden dolognak megvan a maga helye és ideje. A szóváltás során a bérlő „Szilágyi arcán haggta keze öt ujjának nyomát”, vagyis felpofozta a tanárt.11

A „bűdtőlpárolgó kellemetlen ügy" híre ugyanis 1888 októberétől villámgyorsan bejárta a várost, 1889 februárjától pedig újabb lendületet kapott. A kényes természetű esetet, ahány ember, annyi féle formában vitte szét, bár a lényege ugyanaz maradt. A botrányos eset híre rossz fényt vetett több emberre és több intézményre. így a fürdőre, annak tulajdonosára, bérlőjére, személyzetére, mert félő volt, hogy a tett a vendégek számottevő részét visszatartja a további fürdőzéstől. Szilágyi tanár helyzete tarthatatlanná vált egyrészt a reáliskolán belül, másrészt azon kívül. Az iskola igazgatójának, tanártársainak szemében leértékelődött. Tekintélye mind a tanárok, mind a diákok körében megszűnt. A „tanár úr poéta szellemű tanítványai ékes rigmusokat pengtek”, vagyis gúnyversek születtek. Más híradás pedig azt említette, hogy Szilágyi tanítványai kerültek különösen kellemeden helyzetbe, mert hallgatniuk kellett a többi tanuló gúnyolódását, gúnyverseit, melyek a tanár viselt dolgait örökítették meg. Ugyancsak elveszítette tekintélyét, becsületét a tanár a város lakossága egy részének, azon belül különösen saját társadalmi osztályának szemében.

Az esemény árnyékot vetett az egész reáliskolára, tanári karára és diákságára. A tanári kar szégyenpadra került.12

Rövid ideig tartó hallgatás vagy inkább visszafogottság után részletesen foglalkoztak az üggyel a helyi hírlapok. Egyrészt viszonylag tényszerűen ismertették a történteket. Másrészt minősítették az eseményeket, a szereplőket, ítélkeztek felettük. Harmadrészt intézkedéseket, eljárások lefolytatását, szankciók alkalmazását vagy konzekvenciák levonását követelték. Negyedrészt éltek a gúnyolódás felmerült lehetőségével. Nemcsak a híradások megfogalmazásánál, hanem azon túl is. így a Székesfehérvár és Vidéke bökverset jelentetett meg bírósági tudósítása elején: „Hajdanában, danában, / Egy gőzfürdő szobában / Haj! mi volt ott / valami / Nem lehet kimondani. ” A bírósági tudósítás mellé a fanyar humorú szerkesztő székrekedés esetére szóló reklámot helyezett el. Arról is hírt adtak, hogy az ügyről kupié keletkezett, mely jól mulattatta a Suhanc vasárnapi közönségét.13

Az eddig ismertetettekből, illetőleg a folytatásból kiderül, hogy Szilágyi tanár, illetve mások jogi normákat vagy közösségi normákat sértettek, illetőleg ilyen normasértések gyanúja merült fel. A valós vagy feltételezett normasértések

8 A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára igazgatójának, dr. Czetz Balázsnak FML 94-2/2015. számú tájékoztatása szerint a jelzett időszak büntető aktái hiányoznak.

9 BOROSTYÁN 1896,133.

10 Székesfehérvár és Vidéke 1889. április 27. 3.

11 Szabadság 1889. március 5. 4; Székesfehérvár és Vidéke 1889. március 5. 3. és március 14. 3.

12 Székesfehérvár és Vidéke 1889. március 5. 3; március 9. 2; március 14. 3.

13 Székesfehérvár és Vidéke 1889. március 14. 3. A Suhanc szórakozóhely vagy élclap lehetett.

377