Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Gelencsér József: A haj lenjárása mint büntetés. Szokásjog, írott jog, jogszokás nemtetszése miatt vagy szórakozásból, jókedvében, illetve azért tett így, mert korábban vele is ilyen módon bántak. Az is megállapítható, hogy az 1970 körüli időszakhoz képest egy évtized múltán a katonai szleng jóval gazdagabb, szellemdúsabb és humorosabb lett. Egyéb humor Egyes törvények, rendeletek, saját korukban is meglepőnek, esetleg ostobának vagy humorosnak hatnak. Még inkább bekövetkezik ez velük, illetve más jogforrásokkal az idő múlásával, a viszonyok jelentős változásával. Az ezredfordulón Londonban hagyta el a nyomdát az ostoba törvények gyűjteménye. Összeállítója elsősorban angol nyelvterületről szemezgetett. A nők hajának levágásával kapcsolatban két norma is bekerült a válogatásba. Jóllehet az egyes jogszabályoknál nem lett feltüntetve sem a megalkotás éve, sem az időbeli hatály kezdete és vége, mégis feltételezhetően a 20. században, illetve annak egy részében hatályban maradtak. Mindkét szabály megalkotására az Egj'esült Államokban került sor. Michigan állam törvénye szerint „a férfijogosan birtokolja felesége haját, így a nő a férj engedélye nélkül nem vágathatja le ayt”. Szélsőségig viszi ez a szabályzat a 19. században általános elvet, jogszabályt, hogy a feleség minden ingó és ingadan vagyona a férj rendelkezése alá kerül. Wisconsin állam törvénye viszont éppen a nőt, neki egyik ékességét védte, amikor elrendelte: nő haját levágni bűncselekmény. ”84 A kopaszság évszázadokon át a férfiak körében is általában az alávetettséget, a megalázottságot, a bűnösséget, a megszégyenített állapotot jelezte, a nőknél pedig fokozottan. A férfiak tar fejét illetően azonban a 20. században változás történt. A korábbi időszakokhoz képest az enyhébb csúfolódás, élcelődés, sőt a még szelídebb tréfálkozás, humor is teret nyert. A korán kopaszodó férfit a rokonságon, közösségen belül visszafogottan vagy bántóbban megcsipkedték, szemben vagy háta mögött némileg csúfolták. Különösen a kalap- illetve sapkaviselet visszaszorulásával történt ez így. Az öregkorúaknál pedig egyértelműen az ősz fejet tartották szépnek, tekintélyt emelőnek. ,^4% igazak megőssjilnek, a hazugok megkopascpdnak. ” — mondták sokfele, így a Móri-völgy falvaiban is. AII. világháború után, különösen az 1960-as évektől a labdarúgó-mérkőzéseken a szurkolók egyéni bekiabálásaikkal vagy kórusban, mind szabadosabb szófordulatokkal, jelzőkkel illették az ellenfél játékosait. A fiatal futballisták között a kopasz fejű ritka volt, azonnal feltűnt, így egy-egy szabálytalanságánál vagy más nem tetsző megnyilvánulásánál személyét nem is hagyták említés, megszólítás nélkül. Szerencsésnek mondhatta magát a játékos, ha a legenyhébb beszólásokkal megúszta: „Te, kopás j!” vagy a közismert mesei fordulat nyomán „Forró viccet a kopaszra!” illetve „Vigyáz jön a kismalac!” Az 1970—1980-as években pedig, az akkori divatnak megfelelően hosszú hajat viselő labdarúgókat fodrásszal, borbéllyal riogatták, a szurkolótársak kárörvendezése közepette. Egy-egy csapat szurkolótábora, jobbára a hazai nézők közössége így megszólással, gúnyolódással büntette az ellenfél kopasz vagy nagyhajú játékosát szabálytalanságáért, esetleg pusztán azért, mert a másik csapathoz tartozott. A füttyszó, a rigmusok, a transzparensek mellett ezek is a közösségi szankciókhoz tartoztak. Sámson ábrázolása a művészetben A korábbiakban már említésre került, hogy a nép milyen varázserőt tulajdonított a hajnak. Arról is szó volt, hogy a germánoknál a hosszú haj nagy becsben állt és a szabad ember külső ismertetőjele volt. A frank királyok haját pedig egyenesen szentnek tartották. Mindezekkel összefüggésben meg kell emlékezni a bibliai Sámson történetéről. (Bírák könyve 13—16.) Izrael magányos hősének ugyanis isteni elhivatása jeléül sohasem volt szabad levágni a haját.85 Amikor Izrael fiai 40 évig a filiszteusok uralma alatt szenvedtek, élt egy férfiú, Manoah, kinek felesége magtalan volt. Ám megjelent neki az Ur angyala, mondván, terhes lesz és fiat fog szülni. A gyereknek borotva ne érintse a fejét, mert Istennek szenteltetett lesz, aki megszabadítja Izraelt a filiszteusoktól. Az asszony valóban fiút szült, aki a Sámson nevet kapta, az Úr pedig megáldotta. A felserdült Sámson rendkívüli testi erőre tett szert, a rátámadó fiatal oroszlánt puszta kézzel kettészakasztotta. Más alkalommal egy szamár álkapcsával ezer embert vert agyon, mert egyedül szállt szembe Izrael ellenségeivel. Sámson a Sórek völgyében megszeretett egy filiszteus asszonyt, Delilát. A filiszteusok fejedelmei megbízták a nőt, tudja meg, miben áll a férfi nagy ereje, hogy azután elfogják, megkötözzék. Delilát Sámson háromszor is megtévesztette, így ellenségei tervét keresztülhúzta. Az asszony továbbra is szerelméről biztosította, és zaklatta Sámsont, árulja el nagy ereje titkát. Az végül kitárta szívét: születésétől fogva Istennek szentelt személy ő, kinek borotva soha nem érte a fejét. Ha megnyírják, elvész az ereje, olyan lesz, mint a többi ember. Delila a térdén elaltatta Sámsont és a közben megérkező filiszteusok közül előhívott egyet, aki levágta a nagyerejű hős fejének 7 hajfürtjét, Istennek szenteltsége külső jegyeit. A különleges erő ekkor elhagyta Izrael fiát. A filiszteusok így könnyen legyőzték, megvakították, Gázába vitték, 84 CROMBIE 2005, 80,118. 85 SFdBLRT 1986,275. 366
