Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Oros% György: „Csodálatos álmot láttam. ..’’A Legszentebb istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekek... Szerit bordádat kúpjával általdöfték, S^ent fejedet nádpálcával megcsapdosták, Szent ruhádat elvették, Darabokra szakították, Egymás közt elosztották. Az átkozott zyidók megörvendtek, Eábukkal toppantottak, Szemükkelpislantottak, Fejükkel bólintottak. Kivitték az én napsugaramat A koponyahelyre, A jegenyefenyőhöz A cédrusfához A áprusfáhozw, Már állítják, rögzítik a keresztet, Istennek a téren templomot emelnek: A kereszt nem áll meg, Eapjával a földre fekszik. — Maga jézus Krisztus mondja nékik, Égi Világosság és Magasságos Isten:- Menjetek el, zsidók, a pokolba, Hoznátok ki a pokolból Adám fejét114 115 116, A keresztet állítsátok, rögzítsétek, Isten székesegyházára tegyétek!nb — Sírva fakad a mi Anyácskánk, A Szent Istenszülő Mária:-Én szeretett Fiam! Nem bírok Előtted állani, A Te kínszenvedésedet se nézhetem. — 0 így csitítgatja: — Ne siránkozz Anyám, Spfz Máriám: Harmadnapra feltámadok, És felmegyek a mennyekbe; Orcádat ikonokra festem, Isten székesegyházába viszem; Eljön majd a Szent hét, A fényességes Feltámadásnap: Összegyűlnek az emberek, Istenhez imádkoznak, Az írást olvassák, Engem, Krisztust, dicsőítenek, 114 Ezek a fafajták a Paradicsom életfájának, illetve a jó és gonosz tudás fájának transzformációi. Ezekhez a fákhoz igen fontos üdvtörténeti események kapcsolódtak, ezért a Biblia közelebbről meg nem határozott e két fáját a keresztény népek igyekeztek konkretizálni, és kiegészítették őket még a mitologikus időkből származó fa-képekkel (Vö.: SZIGETI 1991, 208). Ezek a fák a föld felszínétől nem messze egy fává nőttek össze, amelyből aztán Krisztus keresztfája lett (PYPIN 1862, 82-83; JANKOVICS 1991,139). A fenyő Krisztus halhatadanságát jelképezi, a cédrus Krisztus királyságát, a ciprus föltámadását (JANKOVICS 1991, 139; vö.: TOKAREV 1988, I. 58, 202—203; SEIBERT 1986, 60—61). A Pypin által közzétett Istenszülő álma népének fái: „...Az első fa a ciprus, / A második fa az igazság, / A harmadik a meggyfd’ (PYPIN 1862, 128). A meggyfa mint életfa szimbólum, amely egyben a nőt is jelképezi, a magyaroknál is fellelhető: „Felmegy a legény a fára, / Meggyfa tetejére.. A (JANKOVICS 1991, 115). 115 A többi Istenszülő álma szövegben nem fordul elő ez a motívum. A Szent Kereszt legendája szerint Ádám feje/koponyája nem a pokolban volt, hanem a kereszt felállításának helyén volt eltemetve. Egy 17. századi óorosz kézirat Adám fejéről című apokrif elbeszélése tudatja, hogy: „...A kereszt alatt van Adám feje; mert az özönvíz Adám fejét Palesztinába sodorta vala, és Salamon megtalálta azt, és elhozta Jeruzsálembe, és kövekkelfödte be azt, és a Golgota nevet adta (annak), ami koponyahelyetjelent. Az Úr kínszenvedésekor itt állították fel az Úr keresztjét. Es amikor a mi Urunk jézus Krisztus megfessjttetett és az életadó bordákba döftek, és vér és víz ömlött ki, akkor Adám vérrel és vízyel megkereszfelhedett, és az ő egész nemzetsége megszabadult az első eskütől, és az Úrfeltámadása után újra beköltözött a paradicsomba” (PYPIN 1862, 14; vö.: TOKAREV 1988, II. 336). 116 Jelen esetben a kereszt úgy került a székesegyház tetejére, hogy az orosz nyelv ,glava” szavának két jelentése van: 1. koponya; 2. kupola. Az énekes helytelenül alkalmazta a szót. 333
